Az eltelt több mint másfél év során
a leginkább érintetteket, vagyis a legnagyobb hazai energiafogyasztókat nem vonták be az egyeztetésekbe
– tudtuk meg Nagy Zoltántól, az e cégeket képviselő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnökétől (képünkön). Aki szerint a magyar ipar villamosenergia-árai jóval magasabbak – kilowattóránként (kWh) mintegy három forinttal, körülbelül harminc százalékkal – nemcsak a német, de a cseh szintnél is.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A gazdaság versenyképességének a növelése érdekében ugyanis ezekben az országokban inkább a lakossági árakat terhelik. Igaz, az EU épp az aránytalanul magas lakossági árak miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást eme államok ellen,
míg Magyarország esetében pont az ipar lakossággal szembeni túlterhelése miatt indult meg – fideszes szóhasználattal élve – a „támadás".
A 2013–2014-es lakossági rezsicsökkentés során Európában egyedülálló módon több számlatétel megfizetését a lakosságról az iparra terhelték át, ami önmagában tízszázalékos többletterhet jelent – magyarázta az elnök
Hogy ez a végső árakban végül nem jelenik meg, azt a nemzetközi árcsökkenésnek köszönheti az ipar. Igaz, azt is, hogy ennek nyomán a végárak nem követték a piaci áresést. Míg Nyugat-Európában és a térség államaiban az elmúlt két év során akár harminc százalékkal is leestek az árak, nálunk szinten maradtak. Ez komoly nemzetközi versenyhátrány a jelentős energiaköltséggel üzemelő ipari létesítményeknek, mint a cement-, üveg- vagy a vegyipar.
A hazai energiaárakon lévő többlet fele még magyarázható, a másik fele nem – véli az IEF. Meglátásuk szerint ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött árcsökkenési reményeket a cseh, a szlovák, a magyar és a román árampiacok tavalyi összekapcsolása. A magyar–szlovák határon átívelő vezeték használati jogáért zajló árverseny egyre inkább elszakad az értelmezhető szinttől. Ez az egybenyitott piac közepén, Magyarországon jóval magasabb árakat eredményez a környező államokénál. Nagy Zoltán szerint az okok vizsgálásával, új vezetékek építésével e tétel csökkenthető lenne kWh-nként 1,2 forinttal, vagyis a nettó ár tíz százalékával.
Drágítanak az „egyéb tételek"
Magyarországon a főbb termelők ma kWh-nként körülbelül nettó 21 forintért vásárolják a nagyfeszültségű áramot. Ebből 12-13 forint maga a termékár. A fennmaradó 9 forint a hálózatra, támogatásokra vagy a nyugdíjas iparági dolgozók árkedvezményére megy el. A cseh és a lengyel kormány nemrég az áron felüli tételek mérsékléséről döntött.
Noha a rendszer karbantartására szolgáló ártételeket a kormány határozza meg, azok érdemben nem csökkenthetők a rendszer biztonságos működésének veszélyeztetése nélkül. Szakmai egyeztetéseken hallottak néhány további, piacszerűnek tűnő kormányígéretet, de a balul elsült hasonló kezdeményezések miatt e tekintetben borúlátó.
Ilyen például, hogy egyes cégek jelentős kedvezményeket kaphatnak, ha beleegyeznek, hogy ellátásuk időnként esetleg megszakítható.
(E piacszerű megoldást a Fidesz ellenzékből politikai ütőkártyaként használta Gyurcsány Ferenc ellen, akinek cége, a Motim hasonló konstrukcióban jutott kedvezményes áramhoz.)
A kormányzati nyilatkozatok szerint az ipari rezsicsökkentés az ENKSZ nevű állami közműközponton keresztül valósulna meg. Ennek kapcsán Nagy Zoltán kérdésesnek nevezte, hogy ma bármely kereskedő kigazdálkodhat-e a piaci szabályok betartásával tízszázalékos árkedvezményt.
Támogatják az atomerőművet
A térségi árzuhanást az olykor rendkívül olcsón termelő német megújulóenergiás egységek okozzák – ismeri el Nagy Zoltán. Igaz, a német zöldáramot a piaci ár kétszeresére rúgó, az ottani lakosságra terhelt támogatás segíti. Az európai áresést tehát lényegében a német polgárok fedezik. A szakma szerint ez sokáig nem tartható. A módosított EU-szabályok csak 2020-tól éreztetik hatásukat. Ezért viszont nem támogatnák, ha az árak leszorítása érdekében a jelenlegi 30-40 százaléknál több olcsó külföldi áram jutna be Magyarországra. Ez ugyanis már veszélyeztetné a hazai áramtermelők – például a Mátrai Erőmű – létét, ami hosszú távon visszaüthet – véli. A szervezeti elnök elvben kiáll az atomerőmű-bővítés mellett. Nagyra törő fantáziára vall azonban, aki a régi és az új blokkok együttes működtetésétől gazdaságos áramkivitelt remél – tette hozzá.
