Sorsdöntő tea a tálibokkal

– Az oktatás nem csupán anyagilag erősíti meg a nőket. Segít kialakítani az identitásukat, növeli az önbecsülésüket és az önbizalmukat. Egy tanult ember képes válaszokat adni, és kritikusan szemlélni a világot – mondja lapunknak telefonon az Afgán Oktatási Intézet (AIL) 65 éves alapítója. Kiváltságos családba született, édesapja nem foglalkozott a hagyományokkal. „Apám egyenrangúként kezelt, kislányként a helyi gyűlésekre is magával vitt. Gyakran furcsán néztek rá, amiért magával cipeli a lányát, de ő ügyet sem vetett rájuk – meséli a Kabulban élő nő, aki Afganisztán szovjet megszállása idején Kaliforniában végezte biológiai és közegészségügyi egyetemi tanulmányait. Mint mondja, a tanulás megváltoztatta az életét. – Nem csak kritikus szemléletet adott, de amerikai keresetemből az akkor menekülttáborban élő családomat is az USA-ba hozattam – meséli.

Hiába ívelt azonban felfelé a karrierje, honvágya volt. Pakisztánban telepedett le, és az 1990-es évek közepén megalapította az első iskolát egy ottani afgán menekülttáborban. Később az AIL égisze alatt már nemcsak gyerekeket képeztek, hanem felnőtteket is, Pakisztánban, majd Afganisztánban. A tálib uralom alatt végig veszélyben forgott az élete, a szélsőségesek tiltották a lányok számára az oktatást, de Szakenáék így is nyolcvan titkos házi iskolát alapítottak. A gyerekek egyenként érkeztek az órákra, a tananyagot éjszaka, az otthonaikba ellátogatva osztották ki nekik a tanárok. Ha egy pedagógust mégis elkaptak, megkorbácsolták, majd kivégezték.

Szakena Jakúbi

Szakena szerint az elmúlt húsz évben jelentős fejlődésen ment keresztül Afganisztán, s nem csak a tálibok hatalomvesztése miatt: a férfiak hozzáállása is sokat változott.

– A kétezres évek elején megszólított egy csapat afgán férfi: „És velünk mi lesz? Mi hogyan éljük túl, ha csupán a nőket oktatja?” Ez felnyitotta a szemem, azóta férfiakkal is dolgozom. Az afgán férfiak többsége még hisz abban, hogy a nőnek otthon a helye, de sokuk megváltozik, ha látja, hogy a nő tanul, dolgozik, beszáll a háztartási költségekbe, vagy segít a gyermekének a házi feladatban. A férfiak lassan kezdik elhinni, hogy sokat veszítenek azzal, ha kiszorítják a nőket – véli Jakúbi, aki szerint van még hova fejlődni – főleg a mindennapos diszkrimináció és a családon belüli erőszak terén –, de biztatónak tartja, hogy a politikában, az üzleti életben, és más területen is egyre több a dolgozó nő. Az utóbbi időben ugyan jelentősen nőtt a tálib fenyegetés, ám Szakena bízik benne, hogy az oktatás terén elért fejlődés nem reked meg. Az évtizedek során rájött, nem feltétlenül a tálibok jelentik a legnagyobb próbatételt:

– A történelem során a férfiak mindig is tartottak attól, hogy a nők tanuljanak és megerősödjenek. Valamiért fenyegetve érzik magukat. Nemcsak Afganisztánban, hanem mindenhol. A maguk országában is.