Amint arról beszámoltunk, az MNB a múlt héten bejelentette: augusztustól a jelenlegi kéthetes kötvényt kéthetes betéttel váltja fel. A jegybank célja az intézkedéssel Magyarország pénzügyi sebezhetőségének mérséklése, az MNB várakozása szerint ugyanis a bankok kevesebb pénzt tartanak majd a kötvénynél kevésbé likvid betétben, a különbözetből pedig állampapírt vásárolnak, amellyel növelik az adósságfinanszírozáson belül a belföldi befektetők arányát. A bankok a kéthetes eszközben tartják az éppen „felesleges”, például hitelbe ki nem helyezett forrásaikat (az erre fizetett összeg a jegybanki alapkamat), s míg jelenleg a kötvényt bármikor adhatják-vehetik egymás között, a betétet nem, utóbbit ráadásul feltörni sem lehet a kéthetes futamidő alatt. A hitelintézetek a kötvényhez hasonlóan az állampapírt is bármikor eladhatják egymásnak – ezért számít arra az MNB, hogy a magyarországi bankok ebbe az eszközbe csoportosítják át a jelenleg a jegybanknál tartott mintegy 4500 milliárd forint egy részét.
Kondrát Zsolt szerint a jegybank célja, vagyis az ország külső pénzügyi sérülékenységének csökkentése önmagában mindenképpen támogatandó cél, ám ha ez együtt jár a devizatartalék zsugorodásával, akkor már kevésbé kedvező a folyamat. Az MNB elképzelése szerint ugyanis a bankok növekvő érdeklődésére reagálva az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) fokozná a forintalapú állampapír-kibocsátást, az állam pedig részben a bővülő forintforrásaiból fedezné a lejáró devizaadósságokat is. Az ehhez szükséges devizát a jegybank biztosítaná saját tartalékából.
Az MKB vezető elemzője szerint azonban a befektetők, hitelminősítők jelenleg azt látják, hogy egy viszonylag magas külső államadóssággal szemben van egy jelentős devizatartalékunk, ám ha mindkettő csökken, akkor fundamentálisan nem sokat változik a helyzet. Mindezek miatt a program inkább látszatintézkedés, Magyarország külső sérülékenysége csak marginálisan csökkenhet, a mutatók javulnak, és nem az alapok. Az ország ellenálló képességét inkább egy jó devizahiteles mentőcsomag javíthatná, ha ezt a kockázatot ki tudnák vezetni a pénzügyi rendszerből, az jóval többet segítene – tette hozzá Kondrát Zsolt.
Az akció sikerét illetően egyelőre a jegybank is óvatosan fogalmaz. Nagy Márton ügyvezető igazgató a Napi Gazdaságnak adott, hétfőn megjelent interjúban elmondta: arra számítanak, hogy egy év alatt 600 milliárd forinttal emelkedhet a bankok államkötvény-állománya. Az MNB internetes oldalán elérhető legfrissebb – februári – adatok szerint a magyarországi pénzintézetek 4500 milliárd forint értékben tartanak a központi kormányzat által kibocsátott állampapírokból.
A kormányon, illetve az ÁKK-n mindenesetre nem fog múlni a jegybanki elképzelés sikere, a kabinet úgy módosíthatja az adósságkibocsátás ütemtervét, hogy az figyelembe vegye a kéthetes MNB-kötvény betétté alakítását – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) aWall Street Journalnak küldött válaszából. „A Magyar Nemzeti Banknak a döntése, hogy megváltoztatja a monetáris politikai eszköztárát, segíti a magyar kormány gazdaságpolitikai célkitűzését, a forintban denominált adósságfinanszírozás növelését” – írta az NGM az amerikai lapnak.
A szaktárca hétfői levele szerint Magyarországon az adósságkibocsátás ütemterve változhat, hogy elkerülhető legyen „a forintban denominált államkötvények piacának túlterhelése a várhatóan nagyobb banki kereslet miatt”. A minisztérium szerint a külföldi devizában jegyzett államadósság arányának csökkentése mérsékelheti a külföldi pénzpiacokról származó sebezhetőséget és a refinanszírozási kockázatokat.
