Most azonban még annyit sem sikerült elérni, hogy pozitív figyelőlistára tegyék Magyarországot, ami a konkrét felminősítés előszobájának tekinthető. Reakciójában
a Nemzetgazdasági Minisztérium pozitív kicsengésűnek véli a jelentést, a kritikákat elhallgatja,
szerintük a Fitch egyedül az ukrán válság miatti magyar exportkiesés miatt aggódik. Nem így van.
Az igaz, hogy a hitelminősítők véleménye összecseng abban, hogy nagyra értékelik az Orbán-kormánynak a foglalkoztatás terén elért eredményeit és a költségvetés egyensúlyba hozására tett intézkedéseit, a GDP-arányos hiánynak az előírt 3 százalék alatt tartása melletti elköteleződését. Ugyanakkor a felminősítés ellen szóló visszatérő elem - amit most a Fitch is kiemelt - az államadósság lebontásának nehézkessége, és a gazdaságpolitika átláthatóságának a hiánya, ami a jegybankelnökké avanzsált Matolcsy György terhes öröksége.
A GDP 80 százalékánál pilinckázó államadósságban lévő kiemelkedően magas, 40 százalék közeli devizaarány a frankhitelesek kimentésének következtében kezelhető szintre süllyed ugyan, káros mellékhatásaként azonban megfojtja a gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen hitelezést - állapítják meg a Fitchnél, hozzátéve, hogy a devizahiteleken várható nettó 600 milliárd forintos banki veszteség egyenes következménye, hogy a pénzintézetek csökkentik kihelyezéseiket. A bedőlt banki hitelek aránya is kiemelkedően magas.
A felminősítés elleni szóló azon érvük, miszerint a befektetésre ajánlott országok esetében az átlagos adósságarány a miénk alig fele, azaz 40 százalék körüli, elvileg örök időkre megakadályozná az osztályzatunk javítását. A Fitch szerint egyébként az adósság aránya 2022-re sem megy 71 százalék alá.
Érdekesség, hogy a Fitch legutóbbi, június eleji országértékelésekor még a kormányénál is pozitívabb, 2,7 százalékos GDP-bővülést jósolt az idei évre, ezt most 3,2 százalékra javította azzal, hogy jövőre csak 2,3 százalékra számíthatunk. Ám ez is alacsonyabb a versenytársaink átlagánál. A Fitch azt is kifogásolta, hogy
az állam „rátelepszik” a gazdaságra,
a fejlesztésekben oroszlánszerepet vállal az uniós források becsatornázásával, miközben a versenyszféra aktivitása nem mondható jelentősnek, s ez kockázatokat vet fel a növekedés fenntarthatóságát illetően. Orbán Viktort karizmatikus vezérként emlegetik, aki az idei választásokon kapott erős társadalmi felhatalmazására támaszkodva folytatni fogja populista, a multikat kiszorító, unortodox gazdaságpolitikáját.
Ismét jönnek, vizsgálódnak
Politikai lépéseket igénylő egyensúlytalansági problémákra lelt az Európai Bizottság a magyar és 15 másik EU-tag jövő évi költségvetési tervezetének vizsgálatakor. Brüsszel az államadósságunk kiugróan magas szintjében és gyenge nemzetközi befektetési pozíciónkban lát kiemelt kockázatot, s emiatt a korábbi évekhez hasonlóan most is vizsgálatot indít.
A bizottság a tavaszra elkészülő jelentésében tesz javaslatokat a hiányosságok rendezésére. Pénzügyi szankció emiatt azonban csak az euróövezeti tagokat érintheti.
