Egy másik csütörtöki perben, a Takarékbank ügyében egyelőre nem született jogerős határozat. Az elsőfokú döntés ellen a bank – amelynek a kormány a Magyar Posta, az MFB és a takarékszövetkezetek mellett jelentős szerepet szán a most létrehozandó pénzügyi szolgáltató központjában – és az állam képviselői is fellebbeztek. A bíró a tegnapi tárgyaláson október 17-re halasztotta az ítélethirdetést. Elhalasztották a döntést a csütörtöki harmadik perben is. A Sopron Bank ügyében október 9-én hirdetnek ítéletet.
A devizahitelekkel kapcsolatos másodfokú bírósági eljárások november közepére, míg ezek esetleges felülvizsgálata a Kúrián az év végére, legkésőbb január első felében zárulhat le. Ezután indulhat a tisztességtelenül beszedett pénzek elszámolása, visszatérítése – erről már Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A forinthiteleseknél ezt követően, de az ő esetükben is legkésőbb jövő novemberig lezajlik a folyamat. Elmondta: mintegy négyszáz pénzintézetből 79 nyújtott be keresetet az állam ellen. (Valójában devizahitellel becslések szerint mintegy másfél száz cég foglalkozott, s bírósághoz egyelőre csak ezek fordulhattak, a forinthitelekkel kapcsolatos perek csak később jönnek – a szerk.) Ezekből első fokon 59 eljárás zárult az állam teljes pernyertességével, háromban a pénzintézet részleges nyertességét mondta ki a bíróság, amely négy eljárást felfüggesztett, mert az Alkotmánybírósághoz fordult a perek alapjául szolgáló törvény miatt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról számolt be, hogy az igazságügyi tárca már megkezdte a fair bankokról szóló jogszabálytervezet előkészítését, amely rögzítené a fogyasztóknak nyújtandó hitelek feltételeit. A Fidesz-frakció várhatóan november 4-én tárgyal a javaslatról, és ekkor kerülhet a képviselőcsoport elé a devizahitelek forintosításának ügye is – tette hozzá. A fair bankrendszerről szóló, német példa alapján készülő jogszabálytervezettel kapcsolatos munkába más tárcák mellett a Fidesz szakértői is bekapcsolódnak. A frakció kitart amellett, hogy Magyarországon a lakosságnál nem maradhat devizahitel, végig kell vinni a forintosítást – rögzítette Rogán Antal.
A devizahitelek átváltása körül egyelőre meglehetősen nagy a bizonytalanság. Ennek módjáról, a várható kondíciókról, az ügyfelek kamatterhének alakulásáról annak ellenére nem adott még tájékoztatást a kormányzat, hogy az elszámoltatás lezárása után (ez a devizakölcsönök esetében február vége), 2015 első negyedévében, de legkésőbb az év első felében hozzá kíván kezdeni a folyamathoz. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Nagy Márton ugyanakkor szerdán a Reutersnek adott interjúban és tegnap a Portfólió konferenciáján is arról beszélt, hogy a devizatartozásokat hitelkiváltó forintkölcsönökkel forintosítanák.
|
Rogán februárban. Végigvinnék a forintosítást
Velledits Éva / Népszabadság |
Hogy a hitelek lecserélését kötelezővé tennék a bankok számára, vagy például valamilyen adminisztratív eszközzel szorítanák rá a pénzintézetek a devizahitelek átváltására, az nem világos, a jegybanki vezető mindenesetre úgy fogalmazott, hogy „adott esetben kötelező is lehet”. (A legújabb hírek szerint az Alkotmánybíróság tavaszi döntéséből nem vezethető le, hogy a jogalkotó olyan mértékben avatkozhatna bele utólag polgári szerződésekbe, ami a devizahitelek forintosításához kellene, ezért valószínűbb, hogy a kormányzat adminisztratív eszközökkel – ilyen lehet például a devizakölcsönök esetében előírt magasabb tartalékolási szint – szorítaná rá a bankokat a forintosításra.)
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a bankok egymás ügyfeleinek is nyújthatnának forintkölcsönt, így a folyamat olyan versenyt generálhat, amelyből az ügyfelek profitálnak (csökkennek a kamatok), a felkészült, jó tőkehelyzettel és likviditással rendelkező pénzintézetek pedig piacot szerezhetnek. Az elszámolás után 2700–2800 milliárd forintra csökkenő lakossági devizahitel-állomány akár komoly átrendeződést is hozhat a pénzügyi szektorban, bár harc elsősorban a jó ügyfelekért lesz. Jóllehet az utóbbi kör jóval szűkebb, ám ez még így is jelentős mozgás ahhoz képest, hogy jelenleg havonta 15–20 milliárd forint új lakáshitelt folyósítanak a bankok. Az igazgató elmondta még, hogy a forintosítás során az egész devizahitel-állomány átlátható árazásúvá válik: fix felárral vagy 3–5 évre fix kamattal futnak majd a hitelek – miként az lényegében új hitelek esetében ez már 2012 áprilisa óta így van.
A Nagy Márton által elmondottakkal kapcsolatban kerestük az igazságügyi tárcát. A minisztériumnál mára ígértek választ kérdéseinkre.
Mégsem loptak a magánkasszák
Megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda mindhárom magánnyugdíjpénztár – Erste, Axa és Aegon – ellen, amelyek a gyanú szerint hűtlen kezelést követtek el, és elsinkófálták az ügyfelek pénzét. Azt állapították meg, hogy nem történt bűncselekmény, illetve a vádat nem találták bizonyíthatónak – számolt be a Magyar Nemzet. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánymegbízott tehát tévedett, amikor azt állította, hogy a pénztáraknál eltőzsdézték a nyugdíjvagyont.
A magánnyugdíjpénztárak alkotta második pillért 2010–2011-ben döntötte be a kormány, amikor több intézkedéssel is ellehetetlenítette működésüket. A tagokat visszaléptették a tisztán állami rendszerbe – külön kellett kérvényezni a maradást –, a felhalmozott vagyont pedig az államkasszába utaltatták. Összesen 2900 milliárd forint megtakarítás került ki így a pénztárak gazdálkodásából, ma ebből egyetlen forint sincs meg, a pénz kezelésére létrehozott külön nyugdíjalap megszűnt, ahogy a pénztárakból is csak négy maradt talpon 61 ezer végsőkig kitartó taggal. (F. Sz. E.)
