Az intézkedés nem old meg azonban minden problémát, hiszen
szakértők szerint kevéssé valószínű, hogy emiatt tömegével állna helyre azoknak a fizetőképessége, akik jelenleg nem tudják törleszteni adósságukat. Részleteik ugyanis a hitelfelvételhez képest sok esetben harmadával, felével vagy még többel nőttek.
Sokan kerülhetnek bajba azok közül is, akik most még tudnak fizetni. Az autóhitelesek jelentős része ugyanis a finanszírozóval kötött megállapodás alapján már jó ideje fix törlesztőrészleteket fizet, ám ennek ára van: ha ez kevesebb annál, mint amennyi a törlesztője ténylegesen lenne, a különbözet egy gyűjtőszámlára kerül, és a futamidő végén az utolsó törlesztővel együtt egy összegben kell megfizetni. Ez a háttere azoknak a történeteknek, amikor az autós az utolsó befizetéshez milliós tartozásról kap csekket. Bár a forintosítással az adósság már nem nő tovább, de az eddig felhalmozott különbözetet így is meg kell majd fizetni.
|
Nem lett ingyen a kölcsön
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ugyanez a helyzet a lakáshiteleseknél is. Hiába váltották forintra az ügyfelek tartozását, a fizetési nehézségekkel küzdőkön ez önmagában nem segít – legfeljebb a helyzetük az árfolyam miatt nem romlik tovább.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg mintegy 182 ezren nem tudják fizetni a jelzáloghitelüket, és közülük legalább százezer adós esetében nincs olyan eszköz a jelenlegi palettán, amellyel segíteni lehetne.
Számukra valamilyen újabb mentőcsomagot kell kidolgozni – és könnyen lehet, hogy az egyéb hitelek esetében is további intézkedésekre lesz szükség. Bár egy autóhitel felmondása önmagában még nem veszélyezteti a lakhatást (mint egy jelzálogkölcsön esetében), ám sok adósnak van emellett lakáshitele is. Az egyik hitel bedőlése pedig magával ránthatja a másikat.
Kockázatos maradni
Ezúttal fordítva lesz, mint a legutóbbi forintosításkor, annak kell jelentkeznie a bankjánál, aki továbbra is devizában maradna. A jelzáloghitelek forintosítása lényegében kötelező volt (a devizában maradás feltételeit kevesek tudták teljesíteni), a forintosítás önkéntes lesz. Ám elnézve a jegybank árfolyam-politikáját, komoly kockázatot vállal az, aki továbbra is a devizás konstrukciót választja. Októberben tájékoztató kampány indul, a bankok decembertől küldik majd a szerződések módosításáról szóló leveleket.
A törvénytervezetet szeptemberben fogadhatja el az Országgyűlés.
A forintosítás kapcsán a már elfogadott jövő évi költségvetést azonban Varga Mihály szerint nem kell módosítani. A nemzetgazdasági miniszter az M1 műsorában elmondta, hogy az érintett hitelek futamidejéből még jellemzően 2-5 év van hátra, a költségek pedig ez idő alatt folyamatosan keletkeznek, mindig az aktuális törlesztőrészletekkel. Így a 31 milliárdnak az államra jutó része sem egyszerre, hanem évekre elosztva lesz esedékes.
Végre rendeződik a devizaalapú autóhitelek ügye, az árfolyam pedig elfogadható a lízingcégek számára is – írta a megállapodást üdvözlendő a Magyar Lízingszövetség.
A szervezet korábban is azt hangsúlyozta, hogy olyan megállapodásra van szükség, amely közös teherviselésen alapul, és nem ró feleslegesen nagy terhet a finanszírozó vállalatokra – fogalmazott közleményében Lévai Gábor főtitkár.
Az ING Bank vezető elemzője elmondta: a devizakitettség nagy kockázatot jelentett, hiszen magas volt a háztartások megtakarítási rátája. Akik tudtak, az esetlegesen megnövekedő törlesztőrészletekre tartalékoltak. A devizahitelek kivezetésével a korábbi óvatosság háttérbe szorul a családok fogyasztási, megtakarítási döntéseinél. Legalábbis azok esetében, akik még tudják fizetni a hiteleket, és ezek után is marad mit elkölteniük.
305 milliárdnyi hitel
A devizaalapú autófinanszírozási szerződések és a személyi kölcsönök forintosítása összesen 229 ezer még élő megállapodást érint, melyek értéke 305 milliárd forint. (A szerződések mintegy 90 százaléka autóhitel és lízing.) Emellett forintra váltják a tartozás nem fizetése miatt már felmondott, de még nem lezárt hiteleket is, ez további 260 milliárd forint személyi és 255 milliárd forint autóhitelt jelent. A már felmondott szerződések esetében is levelet küldenek a bankok, s ezek az adósok is dönthetnek úgy, hogy továbbra is devizahitelben kívánnak maradni.
