Nos, az egy év eltelt, az adatok fényében pedig kijelenthető, hogy a trafikokra alapozott dohánykereskedelem a forgalom súlyos csökkenését eredményezte. A dohányipar különböző szereplőinek a borús jóslatai pedig valóra váltak: a feketekereskedelem részesedése a cigarettapiacból a korábbi többszörösére nőtt.
A NAV adataiból kiderül, hogy 2012. júniusa és 2013. júniusa között 11,5 milliárd szál gyári cigarettát értékesítettek Magyarországon. Ehhez képest tavaly június és idén június között mindössze 7,7 milliárd szál cigaretta fogyott, azaz a legális forgalom 33 százaléka, mintegy 200 millió doboz cigaretta „tűnt el” az adóhatóság látóköréből. Amit a kormányzat kommunikálhat majd úgy is, hogy a trafikrendszer elérte a célját, lám kevesebbet füstölnek a magyarok.
A feketepiac látványos erősödésének több oka is van. A trafikrendszer bevezetésével egyrészt az eladási pontok száma a korábbi 38 ezerről mindössze hatezerre csökkent, ráadásul több száz kistelepülésen hivatalosan azóta sem árulnak dohányárut, mivel az aránylag kis forgalom mellett nem éri meg dohányszakboltot üzemeltetni.
Ráadásul a piac mesterséges beszűkítése mellett a cigaretta is jócskán drágult az új rendszerben. Az ötletgazda Lázár János Miniszterelnökséget vezető – akkor még államtitkár, ma már – miniszter javaslatára ugyanis nem sokkal a trafikpályázat után a parlament megszavaztatta, hogy a cigaretta gyártói árrése az addig négy-öt százalékról tíz százalékra emelkedjen.
Bár ez a lépés a trafikok jövedelmezőségét volt hivatott biztosítani, azonban a gyártók rövidesen a megemelt árrést beépítették az átadási árba, így az a KSH árindexeiből visszaköszön, hogy az év végétől tempósan drágulni kezdett a gyári cigaretta.
A legális forgalom radikális csökkenése a dohánycégek mérlegeiből is visszaköszön: a Philip Morris, a British American Tobacco, de még a trafikrendszer egyik nyertesének tartott Continental az áremelések ellenére is jókora bevételcsökkenést szenvedett el, ezért a vállalatok sorra jelentettek be jelentős leépítéseket.
A trafikok sem tudtak eddig élni a lehetőséggel: a cégbíróságon leadott mérlegeik között kutatva még nullszaldós vállalkozást is alig találtunk. A dohánygyártók immár több milliárd forintra rúgó áruhitelt próbálnak bevasalni a trafikokon, ám egyelőre csak futnak a pénzük után.
A trafikrendszer igazi haszonélvezői a feketepiac szereplői lettek. A GfK Hungária legutóbbi piackutatása már azt mutatta, hogy a feketekereskedelem szereplői tíz százalék feletti piacrészt könyvelhetnek el maguknak, ami alsó hangon 45-50 milliárdos forgalmat jelent. A jelentős, tízmilliárdos nagyságrendű dohány-feketepiac ellenőrzőiről nem sokat tudni, annyi viszont ismert, hogy a csempészáru fő előállítója Belarusz, a hazai utcákat elöntő feketedohány túlnyomó többsége ma már innen érkezik.
Átszoktak a sodrósra
A drágulás miatt sokan szoktak át az amúgy is évek óta mind nagyobb piacot szerző sodrós dohányra. Míg a gyári cigaretta piaca harmadával csökkent, addig a NAV statisztikáiból kiderül, hogy tavaly június és idén június között 40 tonnával, 5400 tonnára nőtt a sodróst is magába foglaló kategória, a fogyasztási dohány mennyisége.
Vélhetőleg az olcsóbb sodrós termékek előretörésének köszönhető, hogy csak kisebb mértékben esett a dohánygyártmányok jövedéki adója, mint amekkorával a gyári cigaretta piaca zsugorodott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is, a júliusi államháztartási jelentéshez fűzött kommentárjában megállapítja, hogy azért esett csak 9,3 százalékkal, 186,7 milliárd forintról 169,2 milliárdra a dohányból származó héthavi jövedéki adóbevétel, mivel a dohányosok jó része átszokott a sodrós termékre. Ugyanakkor nem tettek említést a szabadpiaci cigaretta mennyiségének a brutális csökkenéséről.
