galéria megtekintése

Felszállás a Malév-csőd után

4 komment


Varga G. Gábor

Négy éve ment csődbe a Malév, a budapesti légi forgalom viszont a korábbi félelmek ellenére a csúcson van. Igaz, azon az áron, hogy a diszkont-légitársaságok egyes útvonalakról kiszorítják a hagyományos fuvarozókat.

Nagy a jövés-menés a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtéren, de korántsem csak az utasok érkeznek és búcsúznak, hanem a légitársaságok is. A nyári időszakban közvetlen járatot indít Budapestről Izlandra, Ibizára és Liverpoolba a Wizz Air. Lyonba az Easyjet repül háromszor, míg egy feltörekvő görög fuvarozó, az Ellin­air hetente egyszer repül majd Szalonikibe. Azt, hogy milyen töltöttséggel, még nem tudni, mert a jegyeik már most elég drágák. Újra lesz közvetlen járat Torontóba is. Lapunk információi szerint szó van egy szöuli és egy New York-i járat indításáról is, de egyelőre a tárgyalások nem tartanak ott, hogy meg lehetne nevezni a légitársaságot is.

Sok lúd disznót győzött. Ferihegy fapados mennyország Fotó: Veres Viktor
Sok lúd disznót győzött. Ferihegy fapados mennyország Fotó: Veres Viktor
Veres Viktor / Népszabadság

Négy évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a budapesti repülőtér forgalma 2015-ben a bécsinél és a prágainál is ütemesebben növekszik majd – tavaly 12,4 százalékkal repültek többen, mint 2014-ben, így összesen 10,2 millió légi utas fordult meg a terminálban. 2012. február harmadikán hajnalban a legtöbben azt találgatták, milyen kiesést jelent majd a Malév hajnali csődje, valamint azt, hogy indít-e másik légitársaságot a kormány vagy egy magyar befektetői csoport. Pedig már aznap látszott, hogy a fapados légitársaságok egy pillanat alatt betöltik a létrejövő piaci rést.

 

Idén nem számít a tavalyi rekordmértékű, 12 százalékos forgalomnövekedésre a ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt., de azért az utasforgalom biztosan bővül – tudtuk meg annak kapcsán, hogy az utóbbi mintegy két hétben egymást érték a járatbővítésekről és -megszüntetésekről szóló hírek.

Nincs még két hete például, hogy kiderült: a portugál nemzeti légitársaság, az immár brazil magánbefektetők tulajdonában lévő TAP megszünteti Budapest–Lisszabon járatát. Ezzel mintegy 110 ezer székes kapacitás esik ki a két ország közötti forgalomból, aminek alig harmada – mintegy 37 ezer – jön vissza azzal, hogy a Wizz Air azon nyomban közölte, heti két géppel összesen négyre sűríti a két ország között közlekedő járatai számát. Akik „a legjobb járat a közvetlen járat" elve alapján a Wizz gépével látogatnának a portugál fővárosba, jól teszik, ha sietnek. A légitársaság ugyanis nem sokáig kínál majd alacsony árakat, és azokon az útvonalakon, ahol nem küzdenek versenytársakkal, nemigen ismerik a visszafogottságot, ami az árazást illeti.

A TAP járatának bezárását egyébként egy regionális átszervezés indokolta, ám a járat koporsójába az első szöget már akkor beverték, amikor mintegy másfél évvel ezelőtt módosították a menetrendet és éjszakai fordulóvá „degradálták" Budapestet. A gép éjfél előtt indult Lisszabonból, hajnal kettő után landolt Budapesten, és négy órakor indult vissza Portugáliába. Vagyis egy lisszaboni túrához hajnali kettőkor kellett megjelenni a repülőtéren – márpedig a legtöbb utazó ezt a hibát csak egyszer követi el, és legközelebb, még ha drágább is, másik járat mellett teszi le a voksát. A nagy konkurensek – a Lufthansa, az Air France-KLM vagy épp a British Airways – természetesen örülnek a Budapest–Lisszabon járat megszüntetésének, különösen az olimpia évében. Lévén a legjobb átszállási kapcsolatot a TAP éppen Brazília felé kínálta.

Sok lúd disznót győzött. Ferihegy fapados mennyország
Sok lúd disznót győzött. Ferihegy fapados mennyország
Veres Viktor / Népszabadság

Az Air Malta hetente egy alkalommal járt Budapestre Vallettából, így évente nem sokkal több mint 16 ezer helyet kínált az utasoknak. Azon, hogy ők is kivonulnak, nincs mit csodálkozni, hiszen a Wizz Air mellett – amely heti plusz egy járatot be is állított az útvonalra – immár a Ryanair is repül Máltára. Így összességében megduplázódik az eddigi kapacitás. A két fapados légitársaság pedig áraival előbb-utóbb megfojtotta volna az Air Maltát.

A hosszú távú járatoknál egyébként a kerozinár befolyásolja majd, hogy a nagy légitársaságok ­hoznak-e gépet Budapestre, ahol – s itt azért hátrány a nemzeti légitársaság hiánya – az átszállási lehetőségek nemhogy korlátozottak, de gyakorlatilag nincsenek.

Forgalomnövekedés 2015-ben

 
Budapest 12,5%10,2 millió
Bécs 1,3%22,8 millió
Prága 7,9%12,03 millió

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.