Több mint hetven évvel a vészkorszak után még mindig nem tudni pontosan, hány áldozat fekszik jeltelen tömegsírokban Magyarországon, de Szita Szabolcs történész szerint sok százan lehetnek. Adósságaink közül egyet törleszteni fogunk: tavasszal Kőszegen emlékparkot avatnak.
A háború végéhez közeledve Budapestről gyalog hajtották magyar zsidók tízezreit a nyugati határszélhez erődépítési rabszolgamunkára. A téli hideg, az éhezés, a nyilasok kegyetlenkedései és az embertelen körülmények miatt útközben is rengetegen odavesztek a halálmenetnek nevezett szörnyűségben.
Szita Szabolcs, a Páva utcai emlékközpont igazgatója már 2012-ben feladattervet dolgozott ki a munkaszolgálatos áldozatok kőszegi emlékparkjának létrehozására. A város melletti Guba-hegyen kialakítandó emlékhelyről egyeztetés kezdődött az önkormányzat, a Mazsihisz, a kormány és tudományos intézetek képviselőivel. A kőszegi tömegsírban több száz áldozat fekszik – derült ki az ásatásokat vezető Susa Éva igazságügyi biológus-antropológus kutatásaiból.
A kormány a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából 2014-et emlékévnek nyilvánította. A tervek között szerepelt a magyarországi területeken keletkezett, a deportálások és a munkaszolgálat során elhunytakat rejtő tömegsírok feltárása, emlékhelyek létesítése is. „Első lépésként a kőszegi Guba-hegyi tömegsír feltárására kerül sor, mely magába foglalja a sír rabbinikus előírások szerinti ásatását és a holtak földi maradványainak exhumálását is" – ígérte a kormány.
