A belgrádi repteret üzemeltető céget egyébként a tőzsdén jegyzik 2011 óta. A hatóságok becslései szerint mintegy ötmillió euróra rúg a Wizznek adott kedvezmény mértéke az elmúlt csaknem négy évben. A belgrádi reptér állami kezelése alatt, pár éve még arról szóltak a pletykák a szakmában, hogy igen nehéz bejutni a szerb piacra, részben a reptér, részben a szerb légügyi hatóságok hozzáállása miatt. A kétezres évek második felében a repülőtér erős német befolyásolás alatt állt. A Malév is csak 2011-ben tudott járatot nyitni Belgrádba, hosszas tárgyalásokat követően.
|
Nincs szükségük konkurensre?
Dado Ruvic / Reuters |
A Wizz Air is megszólalt az ügyben: visszautasították a rosszindulatú feltételezéseket, s hangsúlyozták: a Wizz nyolcszorosára növelte utasforgalmát Belgrádban, miközben a reptér teljes forgalma alig harmadával növekedett. A Wizz-közlemény szerint a szerb hatóságok olyan időszakban álltak elő a pontatlanul megfogalmazott váddal, amikor az Európai Unió vizsgálja az Etihad üzletrészszerzését a korábban JAT-nak hívott szerb légitársaságban, az Air Serbiában.
A szerb állami támogatások bizottsága pedig nemrég közölte, hogy az Air Serbia is élvezni fogja annak a támogatási rendszernek az előnyeit, amelyet a légitársaság átszálló utasokra koncentráló üzleti modelljének védelmében hoztak létre.
A történet hátteréhez hozzátartozik: a Wizz Air egy olyan időszakban jelent meg Belgrádban, amikor a JAT nemzeti légitársaság hol működött, hol nem, hol csak részlegesen. A belgrádi piac le volt tarolva a légitársaság pénzügyi nehézségei miatt, s ez a piaci helyzet nagyon jó üzletet jelentett a Wizznek, hiszen utas volt szép számmal, a kínálat és a verseny pedig nem volt túl intenzív. Ugyanakkor az is tény: igen kevés légitársaság járt Belgrádba, hiszen a járatindításhoz nemcsak a reptérrel, de a repülési jogok miatt a szerb kormányzattal is meg kellett állapodni. Végső soron mindez azt jelentette: a Wizz Air járatai jelentették a szerb embereknek a hagyományos légitársaságoknál olcsóbb repülési lehetőséget Belgrádból. Aminek volt jelentősége, mert öt éve nem volt túl nagy a verseny Belgrádban, ami annyit tett: voltak a drága klasszikus légitársaságok, meg a náluk olcsóbb Wizz, de ők sem repültek fillérekért, ahogy Nyugat-Európában.
|
A Ryanair gépe a spanyolországi Gironában – mi a járat valódi ára?
Albert Gea / Reuters |
Időközben a JAT-ba beszálló Etihad elindította az Air Serbiát, amely immár átszállóközpontként használja a belgrádi repteret, jó árakat kínálnak Budapestről is bizonyos úti célokra. A Wizz Air szerint a már említett támogatási rendszer értelmében az átszálló utasok után alig fizet reptéri díjakat. Az iparágban vannak tehát, akik szerint a szerb hatóságok nyomozása tulajdonképpen az újjászervezett szerb nemzeti légitársaságnak tisztítaná meg a terepet.
Ugyanakkor tény: míg Európában a repülőterek transzparens kedvezményrendszerek mentén adnak engedményt a légi fuvarozóknak, addig Belgrádban ilyen nem volt, s nem nagyon szóltak hírek arról, hogy más légitársaság kapott volna ekkora engedményeket. Ugyan a Wizz sok utast szállított Belgrádba, de nagyon komoly engedményeket is kapott. Hogy a repteret kár érte-e a kedvezményekkel, azt nem lehet olyan egyszerűen megállapítani. Lehet, hogy e kedvezmények nélkül a Wizz Air be sem lépett volna a szerb piacra, s akkor még a kedvezményekkel csökkentett bevételek sem csorogtak volna be.
A diszkont-légitársaságok, így a Wizz, vagy éppen a Ryanair, Európa-szerte próbálják meg lenyomni a reptéri díjakat, a legkülönfélébb eszközökkel. A Wizz Air korábban Budapesten is előszeretettel ostorozta a repülőtér-üzemeltetőt, mondván magasak az árai. Hasonló okok miatt revolverezte a budapesti repteret a Ryanair is, eddig kétszer vonult ki teljesen vagy részlegesen a pesti reptérről.
Spanyolországban és Portugáliában évek óta attól hangos a sajtó, hogy a kis repterek nemcsak kedvezményeket adnak a Ryanairnek, de még támogatást is fizettek neki. Korábban az EU megtiltotta, hogy az adófizetők pénzéből ösztönözzék a légitársaságok járatindítását.
