Eltüntetik a trafikok a kisboltokat

A trafikokból befolyó adatokból így nagy hirtelen kiderült, hogy korábban a becsültnél negyedévente legalább 30 milliárd forinttal több dohányáru kelt el Magyarországon, csak addig a „pult alatt” számla nélkül cserélt gazdát a termék, ami akkor persze nem jelent meg a hivatalos statisztikákban. A trafikhatás hirtelen több százalékpontnyi, mesterséges, csak a papíron létező „piacbővülést” okozott. Igaz, azóta a KSH a korrigált fogyasztási adatokat is közzéteszi. Ezek így valamelyest visszafogottabb bővülést mutatnak, elsősorban azonban az iparcikkek területén, és nem az élelmiszer-forgalomban (idetartozik a dohányáru is).

A trafikhatás nélkül számolt élelmiszer-forgalom még a gyenge 2012-est is alulmúlja, s folyamatosan csökken. Márpedig a magyar fogyasztókra eddig inkább az volt a jellemző, hogy az élelmiszeren nem spóroltak, csak végszükség esetén. Kiskereskedelmi vélekedések szerint így könnyen lehet, hogy az iparcikkek piacbővülése is inkább a korábbi spórolósabb évekről elhalasztott vásárlásoknak és a gyenge 2012-es bázisnak tudható be.

Nyitott kérdés, hogy a három „békeév” után – 2010 és 2013 között stabilizálódott a kiskereskedelmi üzlethálózat – mi indította be a bezárási hullámot. A KSH adataiból körvonalazódni látszik, hogy nem is a forgalomcsökkenés, mintsem a konkurencia lehet a fő oka a jelenségnek. A válság előtti években – négy-hat százalékos kiskereskedelmi forgalombővülés mellett – évente két-háromezer üzlet tűnt el. Akkor a nagy láncok hálózatbővítési versenye morzsolta fel a kisebb vetélytársakat. Ezután azonban, a válság hozta kiskereskedelmi recesszió első sokkját követően, 2010-től a gyengülő forgalom mellett is talpon tudtak maradni a kisboltok. (Ekkor a láncok terjedése gyakorlatilag megállt a recesszió, illetve a kormány által bevezetett plázastop miatt.)

A piacon lényegi változást csak a tavaly júliusban indult trafikrendszer hozott. Mint arról korábban írtunk, a kisboltok jó részét igen súlyosan érintette, hogy elveszítették a cigarettaárusítás jogát, mivel a vevőik zömét a dohányáru vonzotta be az üzletükbe.Már akkor vélelmezni lehetett: az új rendszer ismét változást hoz. Bár a tavaly eltűnt vegyes élelmiszerüzletek nagyobb része a második fél évben, azaz a trafikrendszer elindulása után húzta le a rolót, az is igaz, hogy a legkiszolgáltatottabb üzletek, melyeket az egyéni vállalkozók üzemeltettek, inkább a tavalyi első fél évben zártak be. 2013 első felében 689-cel, míg a második fél évben „csak” 419 egységgel csökkent a hazai kisbolthálózat – ez pedig gyengíti azt a feltevést, hogy egyértelműen a trafikok adták volna meg a kegyelemdöfést a kis szatócsboltoknak. Azaz a tovább folytatódó leépülési hullám oka az is lehet, hogy a bővülő fogyasztásról szóló sikerpropaganda ellenére a kisebb üzletek egy része a tavalyi év végére fogyott ki a szuszból, és a tulajdonos úgy döntött, hogy 2014-ben már nem viszi tovább az üzletet.