galéria megtekintése

EP-választás: nagy győztesek a populisták és szélsőségesek

9 komment


Zalán Eszter

Az EP előzetes adatai szerint az Európai Néppárt 211, a szociáldemokraták 193 képviselővel bírhatnak az új parlamentben, ahova a liberálisok 74, a zöldek 58 képviselőt küldhetnek.

Nigel Farage
Suzanne Plunkett / Reuters
Sikerült megváltoztatni a trendet, és 1979 óta először nem csökkent az európai választáson részt vevők száma – vezette fel a részvételi adatokat Jaume Duch-Guillot szóvivő vasárnap az EP brüsszeli épületében. Aztán kiderült, kicsit túlzott: Európa-szerte a részvétel az előzetes adatok szerint 43,1 százalék volt, egyetlen tizedszázalékponttal több, mint öt éve. Mindenesetre az EP értelmezheti úgy, a kísérlet sikerült, az európai pártcsaládok által megnevezett vezető jelöltek valóban megmozgatták a választókat.

Ha meg is mozgatták a jelöltek a választókat, nem a hagyományos pártok mellett: Európa-szerte óriási sikereket értek el a populista, euroszkeptikus, szélsőséges pártok. Az EP előzetes adatai szerint az Európai Néppárt 211, a szociáldemokraták 193 képviselővel bírhatnak az új parlamentben, ahova a liberálisok 74, a zöldek 58 képviselőt küldhetnek. A brit Konzervatívok vezette frakció 39 tagú lehet, a radikális baloldal 47 képviselőt tudhat magáénak. Az EU-elles Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja által dominált képviselőcsoport 33 tagú lehet, a függetlenek száma 40 lehet az előrejelzés szerint, míg az egyelőre frakció nélküliek (akik később nyilatkoznak arról, hova ülnek) 56-an lehetnek.

Franciaországban sokkoló győzelmet arattak a szélsőségesek. Marine Le Pen Nemzeti Frontja a szavazatok 25 százalékát kapta meg, Francois Hollande államfő szocialistái 14 százalékot gyűjtöttek be. – Ez az eredmény sokk, földrengéss – mondta Manuel Valls szocialista miniszterelnök. Le Pen a nemzetgyűlés feloszlatását és új választások kiírását követelte. Belgiumban azonban a Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű szélsőséges párt az első adatok szerint sokat vesztett népszerűségéből, és előfordulhat, nem is juttat be képviselőt az EP-be. Ez azért lehet érdekes, mert Le Pen a flamandok bevonásával szeretne frakciót alakítani.

 
Marine Le Pen
Christian Hartmann / Reuters

Németországban és Franciaországban magasabb részvétellel zajlott az európai parlamenti választás vasárnap, mint öt éve, Kelet-Európában visszafogott volt az érdeklődés. Szlovákiában például rekord alacsony számú választó járult az urnákhoz az első olyan szavazáson, amelyen – legalábbis az Európai Parlament szerint – az európai polgárok választhatják meg az Európai Bizottság következő elnökét.

Szlovákiában szombaton voksoltak, ott kivételesen alacsony, 13 százalékos volt a részvétel a választásokon, amelyet Robert Fico szociáldemokratái (Smer-SD) nyertek meg. Németországban a kereszténydemokraták nyertek, de a német neonáci párt várhatóan sikeresen bejuttat egy képviselőt az EP-be, miután nemrég az alkotmánybíróság eltörölte a választási küszöböt.

A német kancellár Angela Merkel hétfőn találkozik koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetőivel, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az EU-s állam- és kormányfők keddi találkozójára, amelyen a vezetők megbeszélik, mennyiben veszik figyelembe az Európai Bizottság elnökének jelölésekor a választás eredményét. Az eurótól megválni kívánó Alternative für Deutschland (AfD) nevű párt 6,5 százalékot kapott az exit poll szerint, így várhatóan hat képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.

Alkis Konstantinidis / Reuters

A baloldali populisták is jól szerepeltek, különösen Görögországban, ahol a radikális Sziriza nyert a szavazatok 27 százalékával, a neonáci Arany Hajnal viszont 8-10 százalékot kapott. Az EU-ellenes Dán Néppárt 23 százalékot kapott a korábbi 15 százalékhoz képest, és elképzelhető, hogy a brit Konzervatívokkal fognak majd frakciót alakítani.

A Donald Tusk lengyel miniszterelnök vezette jobbközép Polgári Platform az exit poll szerint 32,8 százalékot kapott, de mögötte alig egy százalékkal maradt le a Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali Jog és Igazság, így elvileg 19-19 képviselőt küldhetnek az EP-be. Az olasz Beppe Grillo pártját, az Öt Csillag Mozgalmat a közvélemény-kutatók a második legnagyobb erőnek mérték, de Grillo vasárnap reményének adott hangot, hogy megelőzi a kormányzó szociáldemokratákat. Az Öt Csillag egyik vezetője nyilatkozatában utalt arra, hogy Nigel Farage-féle euroszkeptikus brit Függetlenségi Párttal (UKIP) vezetővel szeretnének frakciót alkotni.

Jon Nazca / Reuters

Már a hétvégén megkezdődött az EP és a tagállamok vezetői közötti odamondogatás azzal kapcsolatban, valójában ki dönthet a következő bizottság elnökének személyéről. Orbán Viktor kormányfő szombaton közölte: még akkor is, ha az Európai Néppárt nyer (amelynek a Fidesz tagja), nem támogatja Jean-Claude Juncker, a néppárt jelöltjének kinevezését.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.