A KSH korábban 80 milliárd forintra tette negyedévenként a dohányáru kiskereskedelmét. A trafikok júliusi indulásával az online kasszákon keresztül az NDN a tavalyi III. és IV. negyedévre is 123-123 milliárd forgalmat érzékelt. Az óriási, 40 milliárd forintos különbözetet a KSH azzal magyarázza, a hivatal korábban csak az üzletek, boltok által bevallott dohány-kiskereskedelmi adatok alapján becsülte a forgalmat, a 48 százaléknyi különbözet pedig minden valószínűség szerint a szürkeáru volt, azaz a nyugta vagy számla nélkül értékesített dohány, ami most kényszerűen bár, de megjelent a legális forgalomban. Azaz a KSH közléséből az a meredek következtetés adódik, hogy Magyarországon eddig gyakorlatilag minden harmadik doboz cigarettát számla nélkül értékesítettek az évi 500 milliárd forintos dohánypiacon. A részletes KSH-adatokat böngészve az is nyilvánvaló, hogy a teljes belső fogyasztási indexeket kizárólag a trafikok forgalma tornászta fel több százalékponttal. Azaz: a számokból az a furcsa kép állt össze, mintha önmagában a nemzeti trafikok nagyjából két százalékkal bővítették volna a magyar kiskereskedelmi forgalmat.
– Ez semmiképpen sem igaz –mondják a KSH szakértői. Maguk is úgy látják: a trafikok nem hoztak többletforgalmat. Sőt, mérséklődést vélnek – bár nem dolguk az adatszolgáltató, az NDN hitelességét megkérdőjelezni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból azonban már régóta egyértelműen látszik, hogy a júliusi trafikstart óta éppenséggel negyedével-ötödével zsugorodott a legális cigarettapiac – a tavaly nyáron sebtében elindított trafikok zöme súlyos megélhetési problémákkal küzd azóta is.
Persze a kiskereskedelmi és a statisztikai szakmában meglehetősen sommás véleményeket lehetett hallani arról, hogy a KSH miért pont a választások előtt rukkolt elő a szép adatokkal (a tavalyi becsült és az idei valós adatok összevetéséből adódó kiemelten magas növekedési indexekkel). Igaz, a KSH is közzétett április 3-án egy tájékoztatót, melyben közölte a korrigált, azaz a trafikok adatai nélkül, hagyományos módon képzett indexeit, amiből jóval mérsékeltebb és reálisabbnak tűnő, 2-3 százalék körüli bővülés rajzolódott ki.
A statisztikusok most viszont amiatt aggódnak, hogy a kiskereskedelem és vendéglátás pénztárgépeinek a NAV-hoz történő bekötése után megismétlődhet-e „nagyban” az, ami a dohányban már kicsiben lezajlott? Ha előbb nem, az év végére azért csak sikerül bekötni az új kasszákat – ha pedig a kiskereskedelem és a vendéglátás 190 ezer pénztárgépe a NAV ellenőrzése alá kerül, akkor a többi területen is el lehet felejteni a becsléseket. Kiskereskedelmi berkekben jobbára évek óta legendák, mintsem becslések keringenek a piac valós méretéről, ám az iparág ismerői többnyire 30 százalék köré „lövik be” a szürkepiac méretét. A becsült és a valós szürkepiac közötti eltérés a jövedéki termékeknél lehet a legerősebb, másutt ez mérsékelt lehet – vélekedett az egyik forrásunk. Másfelől a nagy kereskedelmi láncok eddig is folyamatosan adták a blokkot és a nyugtát – ez alapján csak a kisboltok ezermilliárdra tehető forgalmával lehet „probléma”. Ugyanakkor ebben a körben is érezhető, hogy az online-átállás közeledtével már fehéredik a piac, azaz napi élelmiszereknél nem lesz olyan hirtelen, kiugró forgalomnövekedés. Annyi biztos, hogy jelenleg a KSH-nál és több gazdaságkutatónál is komoly fejtörést okoz, hogyan vessék össze majd a korábban becsült adatokat a később, az online kasszahálózatból érkezőkkel úgy, hogy az ne adjon olyan torz képet, mint a dohány esetében. És ne vetülhessen rájuk a gyanú, hogy a kormánypártok sikerkampányát szolgálják.
Utóbbira példa Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, aki a KSH magyarázkodó tájékoztatójának közzétételével egy időben tartott sajtótájékoztatót egy piacon, ahol közölte: a 6,7 százalékos februári forgalomnövekedés „nyolcéves csúcs a belső fogyasztásban” ami szerinte többek között természetesen a rezsicsökkentés áldásos hatásának volt betudható.
Adóhivatali ellenőrzés az online pénztárgépek üzemeltetőinél
 |
| Nagyítóval nézik a kisboltokat Kurucz Árpád / Népszabadság |
Megkezdte a pénztárgépek üzemszerű használatának ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Első körben a gyanús eredményeknek járnak utána: elsősorban azokat a kereskedőket és vendéglátókat keresik fel az ellenőrök, ahol kétséges a szabályszerű számla- és nyugtaadás, valamint a valós forgalomnak megfelelő online adatszolgáltatás – áll a hatóság közleményében. A NAV követi és elemzi a pénztárgépek online adatforgalmát, és azoknál a vállalkozásoknál rendel el vizsgálatot, amelyektől gyanúsan kevés vagy netán semmilyen forgalmi adat sem érkezik. A revizorok azokat is ellenőrzik, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet – tényleg megszűntek-e –, vagy akik a megrendelt online pénztárgépet nem vették át, esetleg úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki.
A lebukás sokba kerülhet: magánszemélyek ötszázezer, társaságok akár egymillió forint büntetést is kaphatnak a mulasztásért. Budapest egyik frekventált éttermi övezetében egy próbavásárlás során az online pénztárgép működése ellenére sem kaptak szabályos pénztárgépi bizonylatot a revizorok.
A régi gépen nyomtattak kamublokkot, az online gép pedig csak próbaüzemben működött. Mindez félmillió forintjába került az étteremnek, de azóta már hihető adatokat közöl az online pénztárgép is. Jelenleg mintegy 73 ezer, online adatkapcsolatra képes pénztárgép üzemel a vállalkozásoknál, összesen ennek több mint duplája a teljes állomány, nagyjából 190 ezer. (F. Sz. E.)
