galéria megtekintése

Elérik a határokat a sztrádák

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 24. számában
jelent meg.


Kapitány Szabó Attila
Népszabadság

Megvan, mire költené az Európai Unió pénzét a közlekedésben 2020-ig a kormány. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetében harminckét nagyberuházást sorolnak fel, az 1200 milliárd forintos brüsszeli keretből sok mindenre jut, de hajóra, repülőre, alagútra nem.

Terheléses próba az MO-s déli hídjánál. A másik, elhasználódott híd szerkezetcseréje nincs a tervek között
Terheléses próba az M0-s déli hídjánál. A másik, elhasználódott híd szerkezetcseréje nincs a tervek között
Illyés Tibor / MTI

A beruházások listája nem titkos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) néhány napja mégis azt a látszatot keltette, hogy eddig ismeretlen fejlesztési tervei vannak. Meg is lebegtették, hogy Seszták Miklós szakminiszter, Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár társaságában nyilvánosságra hozza a 2014 és 2020 közötti időszakban kivitelezésre javasolt közúti, vasúti és városi-elővárosi fejlesztések projektlistáját, majd a rendezvényt lefújták.

Az IKOP november 7-én véglegesített tervében, csak a valóban nagynak minősülő fejlesztések kaptak helyet. A 2007–2013-as időszakban a Közlekedési Operatív Program (Közop) keretében megkezdett, de 2015 végéig be nem fejeződő beruházások közül a 15,5 milliárd, a 2014–2020 között startolók csokrából a 23,3 milliárd forintos értékhatárt meghaladó értékű projektek kerültek fel a listára.

 

A zömében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kezébe kerülő beruházások felsorolásából kiderül, hogy az M0-s autóút déli szektorában az autósok a következő komolyabb terelésekkel járó építkezéssel valamikor 2015 őszén találkozhatnak majd. A burkolat felújítása egészen 2017 végéig eltarthat majd, ám a rekonstrukciós munkák sorába a sztráda korábbi közlések szerint elhasználódott nagy Duna-hídjának szerkezetcseréje így sem fért bele. És beszédes az is, hogy a listára nem került fel az M0-s Budakalászt Ürömön keresztül Pilisborosjenővel összekötő, alagutas nyolc kilométerének megépítése. Ami azt jelzi: ahogy korábban beszámoltunk róla, a Budai-hegyeken átvezető pályaszakasz nyomvonalában 2022-nél korábban egyetlen kapavágás sem történik majd. Persze ettől még az előkészületek folyhatnak.

 Az IKOP listáján az autópályák beígért országhatárhoz vezető szakaszai közül is találhatunk néhányat. Példa erre az M6-os utolsó 21 kilométere. A Bóly és Ivárda közti pályaszakasz megépítésével megvalósul, amit Orbán Viktor miniszterelnök még a fejlesztési tárca vezetőjeként dolgozó Németh Lászlónétól kért: a sztráda irányonként egy forgalmi sávon, de 2018 őszén eléri az országhatárt.

És közelebb viszi az utazókat a határhoz az M35-ös Debrecen–Berettyóújfalu közti szakasza is. A 24,8 kilométernyi új útpálya átadása úgy négy év múlva lehet esedékes. Az autósok legalább ennyire örülnek majd az M4-es új elemeinek is. A baleseti hírekben gyakran emlegetett gyorsforgalmi út országhatár felé vezető 29 kilométere Berettyóújfalu és Nagykereki között 2017 végére készülhet el.

Az Adonyt Törökszentmiklóssal összekötő 29 kilométert viszont már 2016 utolsó hónapjaiban forgalomba helyeznék. Alighanem lesz ünneplés 2018 végén is, amikor a most még ki sem választott útépítők, kétévnyi munka után, átadják a forgalomnak az M2-es Budapest és Vác között irányonként két forgalmi sávos autópályává szélesített 19 kilométerét. Az M86-os Csorna–Hegyfalu szakaszának 33,4 kilométerén pedig az előrejelzések szerint 2016 negyedik negyedévében jöhet el a szalagátvágás ideje.

Indulhatnak az emeletes vonatok

Látványos építkezésekre számíthat az is, aki vasúton utazgat. A dél-balatoni vasúton 2015 végére megújul a pálya a Lepsény–Szántód–Kőröshegy vonalon, 2016 végére az átépítés a Balatonszentgyörgyig vezető teljes vonalon is lezárulhat. A székesfehérvári vasútállomás korszerűsítése 2016-ban fejeződik be. Mindeközben több vonalon elindulhat az uniós elvárásoknak megfelelő ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer.

Reviczky Zsolt / Népszabadság

Debrecentől Mátészalkáig 2017 végére, Miskolc és Nyíregyháza között pedig 2019-ig korszerűsítik a vonalat. A Rákospalota-Újpestet Veresegyházon keresztül Váccal összekötő vonalon 2015 és 2018 között modernizálják az infrastruktúrát. A megyei jogú városok vasútállomásainak fejlesztése 2018-ban elkészülhet, kivéve a debreceni Nagyállomást és Szombathelyet, ahol egy évvel tovább tartanak majd az építkezések.

Előreláthatólag 2020-ra megújulhat a Hatvan–Miskolc-vasútvonal is, de a fővárosból Hatvanig vezető vasút fejlesztését nem finanszírozza az IKOP. A MÁV motorvonat-beszerzései ellenben felkerültek a javasolt nagyberuházások listájára. Első körben huszonegy, 200 ülőhelyes szerelvény közül tizenötöt fizetnének ki az unió 2014 és 2020 közti támogatásaiból. De előkerült a nagy forgalmú vasútvonalak kiszolgálására szánt 300 férőhelyes, akár emeletes motorvonatok vásárlásának évek óta dédelgetett terve is. A korábbi közlések szerint a vasútnak hetven ilyen szerelvényre lenne szüksége. Ezek 2017 végéig állhatnának szolgálatba.

A Nyugati pályaudvarnál valamennyi innen induló elővárosi vasútvonal külön be- és kivezető vágányokat kap majd. Új megállóhelyet terveznek a Hungária körútnál, az 1-es villamoshoz és a földalattihoz vezető gyalogos átjárót is kialakítanak. Tehát látványos fejlődésre lehet számítani.

A kérdés már csak annyi: mondjuk az aktuálisan elhanyagolt képet mutató Kőbánya-Kispest, Lajosmizse, Kecskemét vonalszakasz szűk keresztmetszeteinek beígért felszámolása elég lesz-e ahhoz, hogy ne csak a vonatok menetideje csökkenjen, hanem a vasút a gazt is lelkesebben nyírja a szép, új töltés oldalában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.