Tavaly 89,5 milliárd dollárt fordítottak zöldenergiára, vagyis csaknem minden harmadik, a világon ilyen célra felhasznált dollárt Kínában fektettek be – írta a Bloomberg.
A tavalyi esztendő hasonló időszakához képest az idei első fél évben több mint harmadával nőtt Kínában az atomerőművekben előállított energia mennyisége, a brüsszeli Le Soir cikke szerint a szélerőmű-kapacitás évi 10 gigawattal emelkedik, napelemből pedig az idei évre 17,8 gigawatt teljesítménynek megfelelő mennyiség telepítését tervezték.
 |
Napelem- és szélkerékfarm Hszincsiang tartományban
Reuters |
A Góbi sivatagban hatalmas naperőművet építenek: a két és fél ezer hektáros létesítmény a 200 megawattos teljesítményével egymillió családot lesz képes energiával ellátni, évente több mint négymillió tonna szén elégetését teszi szükségtelenné – a szén-dioxid-kibocsátást 896 ezer, a kén-dioxidét pedig nyolcezer tonnával csökkenti.
Peking 2030-ig a jelenlegi bő 11-ről húsz százalékra akarja növelni a megújuló források arányát az energiafelhasználásban. Az államtanács fejlesztési kutatóközpontjának előrejelzése szerint – a környezetvédelmi kiadásokat is beleszámolva – a következő öt esztendőben ehhez évente 2900 milliárd jüant (több mint 450 milliárd dollárt) kell „zöldipari” befektetésekre fordítani.
Eddig az ilyen költségeket jelentős részben bankhitelből fedezték, ám a Bloomberg szerint Kína kiléphet a környezetvédelmi befektetések finanszírozását szolgáló kötvények nemzetközi piacára is. Ennek forgalma évről évre nő, az idén becslések szerint 40 milliárd dollár lesz, de a népköztársaság bekapcsolódásával nyilván alaposan átrendeződik.
A zölderőműveknek Kínában még meg kell küzdeniük a széntüzelésűekkel. Utóbbiakból – a gazdaság teljesítményének csökkenése miatt – már a meglévők sem működnek teljes kapacitással, az idén mégis 155 új építésére adtak ki engedélyt.
Márpedig ha üzembe helyeznék őket, évi 560 millió tonna szén-dioxidot engednének a levegőbe, annyit, mint amennyi egész Brazília kibocsátása.
