A helyzetet jól érzékelteti, hogy lapunk a közelmúltban több olyan esetről is beszámolt, amikor munkaerőgondjaik enyhítésére addig extrémnek gondolt megoldásokat is bevetettek a társaságok. Így többi között Nepálból vagy Mexikóból, a cégcsoport ottani üzeméből próbáltak idehozni, de volt, hogy át is helyeztek betanított munkaerőt.
Az ország legnagyobb HR-szolgáltatói között számon tartott Prohuman Kft. azt tapasztalja, hogy a magyarországi telephellyel rendelkező termelő és gyártó cégek az eddig kapacitástervezésre épülő létszám-meghatározásról (tehát az alapján lőtték be a dolgozói létszámot, amennyi megrendelésük volt) átálltak a folyamatos munkaerő-felvételi rendszerre. Vagyis voltaképpen már nem tudják a kabáthoz igazítani a gombot:
a szükségesnél rendre kevesebb embert tudnak hadra fogni, ezért folyamatosan keresnek újabb belépőket a cégekhez.
A Prohumannál elmondták, a krízis eredményeként a cégek termelése elmarad a remélttől, nem tudják ügyfeleiket kiszolgálni, így aztán a bevételek sem érik el az elvárt szintet. Mindezt erősíti, hogy a magyarországi – más országokhoz képest – rugalmatlan munkaügyi szabályozás sem teszi lehetővé a munkaerő gyors integrálását. László Zoltán még tovább ment: szerinte a végső stádiumban vagyunk, a munkaerőhiány következő állomása az lesz, hogy beruházások nem jönnek Magyarországra, mert a problémák a termelékenységüket veszélyeztetik, más államokat szemelnek ki a befektetők.
Az egyre súlyosabb helyzetben az egyik nagy vállalkozói érdekképviselet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a napokban hozta nyilvánosságra a súlyos munkaerőhiánnyal kapcsolatos javaslatait. Ebben többi között markáns elemként kerül elő a határon túlról érkező, kulturálisan beilleszthető, szakképzett, több tíz- vagy akár pár százezer főt felölelő munkaerő bevonása.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megszólalt, jelezve, az MGYOSZ több álláspontjával is egyetértenek, így azzal is, hogy
igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását,
olyanokét, akik hiányszakmákban helyezkednének el, tehát nem az itt élő magyarok munkáját veszik el. A Prohuman Kft. arról számolt be lapunknak, hogy sok cég már felfedezte a környező országok határ menti települések munkaerő-potenciálját. A vállalatok ugyanakkor törekednek a kettős állampolgárokat alkalmazni, EU-n kívüli országokból érkezők foglalkoztatottsága elenyésző a nehézkes adminisztrációs folyamatok miatt is.
 |
Lehet, hogy a jövő héten már a szemközti gyárban dolgoznak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
László Zoltán hangsúlyozta: látni kell, hogy a kialakult helyzet nem egy-két év, hanem egy hosszú folyamat következménye.
Borzasztóan alacsony bérek alakultak ki, elképesztő túlórákat halmoznak fel a társaságok alkalmazottai, vagy a szabadságok kivételét korlátozzák a munkaadók.
Nem is csoda, hogy sokan inkább a jóval magasabb bérrel és jobb élettel kecsegtető külföldre vándorolnak, vagy ha itthon maradnak is, viszonylag rövid időn belül munkahelyet váltanak. A magyar vállalatok munkaerő-megtartó képességével ezért is vannak hatalmas gondok. „Ebben a helyzetben lehet az országba hozni bármennyi embert, ha nem tudjuk őket itt tartani, akkor semmilyen problémát nem oldunk meg."
A Vasas alelnöke szerint éppen ezért muszáj kialakítani azt a környezetet, hogy a munkahelyen és az országban is jól érezzék magukat az emberek. Ez pedig elképzelhetetlen felülről vezérelve, vagyis úgy, hogy az állam és a munkaadók mondják meg, mi legyen a megoldás.
Példaként rámutatott a munkába járás költségeinek és a közösségi közlekedés rendszerének kapcsolatára. Vannak szép számmal munkavállalók, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autóval járjanak munkába, nekik, bár ott lenne a busz vagy a vonat mint elvi lehetőség, ez sokszor mégis életszerűtlen. Tucatjával működnek az országban olyan ipari parkok, ahol e két lehetőség szinte szóba sem jön megoldásként, mert azokkal nem közelíthető meg a munkahely. Ám ha ez még megoldott is, akkor is a menetrendek a 8 órai munkakezdéshez és a délután 4-5 óra körüli távozáshoz vannak igazítva. Pedig a termelő vállalatok jelentős részénél több műszak is működik, így a számukra lehetetlen menetrend miatt megoldhatatlan a munkába járás az említett eszközökkel. Amíg ezt és az ehhez hasonló kérdéseket nem rendezünk, addig komoly változásokat nem remélhetünk – mondta a szakszervezeti vezető.
A saját autóval való munkába járásnál a benzinpénz (9 forint/kilométert téríthet adómentesen a cég) a dolgozó utazással kapcsolatos költségeinek (üzemanyag, az autó kopása, szervizelése) csak kisebb részét fedezte. Ezen érdemben javít, hogy jövőre 15 forint/kilométerre nő az adómentesen téríthető munkába járás.
