|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
- Folyamatosan jönnek hozzánk a jelzések zöldterület-pusztításokról, legújabban például arról, hogy az Etele úton 130 fa kivágását tervezik 170 parkolóhely érdekében – jelentette be Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Szerinte Budapesten rendkívül alacsony a közcélú zöldterület, az összes nyugat-európai nagyvárosban lényegesen magasabb ez az érték: a VII. kerületben csupán egy négyzetméter jut egy lakosra, miközben a vonatkozó nemzetközi ajánlás 21 négyzetméter lenne. Lukács emlékeztetett rá: az egész Liget-probléma eredője, hogy kormányzati hivatalok költöznének a várnegyedbe, ami a Várat is tönkreteszi, kulturális-turisztikai negyedből hivatalnoknegyedé változtatja. - Ezt az emberek 77 százaléka ellenzi, és csupán elenyésző kisebbség támogatja – tette hozzá, azt is rögzítve: a Levegő Munkacsoport és EMLA környezeti jogi egyesület készített egy törvényjavaslatot a közterületi növényzet védelméről, amit az ombudsman a saját kiegészítéseivel nemrég az országgyűlés elé is terjesztett.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Az MSZP-s Heringes Anita a bizottsági ülést bojkottáló fideszeseket ostorozta; azt mondta, nem tud mit kezdeni azzal a képviselői hozzáállással, ha valakinek fontosabb a foci meg a nyaralás, mint a százezrek életét közvetlenül befolyásoló környezeti konfliktus megoldása. - Próbáljuk meg talán az EB után, hívjuk össze még egyszer az ülést – javasolta.
A jobbikos Kepli Lajos szintén úgy látta: nem zuglói, nem budapesti, és nem is csak zöld ügyről van szó. - Az állam minden döntést magához von, minden területen uralni akarja a polgárok életét, csak a kormány mögött álló gazdasági érdekcsoport érdeke számít. Egyre látványosabb, hogy a környezetvédelem a kormányzati tervek megvalósításának útjában áll, ez az állapot hozta létre a teljes ellenzéki összefogást – szögezte le, hozzátéve: nemzeti érdek, hogy ne hagyjuk elpusztítani a fákat és a demokráciát. Párttársa, Hegedűs Lórántné úgy érvelt: zöldhasúak, azaz dollárok helyett zöld fákat szeretnének látni. Arra utalt ezzel, hogy tudomásuk szerint a Vajdahunyad-vár kiürítésének szándéka mögött egy újabb Vajna-kaszinó terve áll. Azt is kiemelte: 2015 óta évente tízmilliárdokat biztosít a költségvetés a Városliget-projektre, ám ebből a Ligetben még egyetlen forint elköltése sem látszik, a pénzek felhasználása átláthatatlan.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
A zuglói polgármester, Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) szerint éppen az ügy súlyát mutatja, hogy a fideszesek nincsenek jelen: a súlytalan témákra mindig eljönnek, most viszont nincsenek érveik, ők sem tudnák megvédeni a beruházást és a kormányzat hozzáállását.
- A Városliget sorsáról igenis volt egyeztetés és párbeszéd. A zuglói képviselő-testület Papcsák Ferenc vezetésével 2012-ben egyhangú építési szabályzatot fogadott el, amely szerint a Liget nem beépíthető: nemhogy új múzeumokat, de egy kutyaólat sem lehetne oda építeni. Szintén egyhangúan fogadta el az előző fővárosi közgyűlés Tarlós István főpolgármester javaslatára a Budapest 2030 stratégiát, amelynek alapján minden fejlesztési forrást a rozsdaövezetekben kell felhasználni, a meglévő zöldterületet meg kell védeni, a turisztikai fejlesztéseket pedig szét kell szórnia főváros területén. A Városligetben profiltisztításra, a közparki jelleg megerősítésére van szükség. Ezek a legitim döntések és dokumentumok. A Városliget-törvényt, amely mindezt zárójelbe teszi, ugyanaz a Papcsák Ferenc nyújtotta be. Nyilvánvaló, hogy ad hoc politikai szándék írta felül a demokratikus döntéseket – állította, megerősítve, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek a Városliget-törvény hatályon kívül helyezése érdekében.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Csák Gergely a Ligetvédők nevében egy kanadai indiánfőnököt idézett, aki Budapesten egy kiállítás megnyitóján a fővárosról azt mondta: gyönyörűek a nők, kicsik a fák.
- Most sok száz fát ki fognak vágni, 300 ezer tonna betont a Városligetbe fognak önteni, eddig is csak 100-200-300 civil ellenállásán múlt, hogy még nem tették meg
– hangoztatta. Csák arra kérte a jelenlévőket: védje mindenki a saját testével a fákat. - Ha a Fidesz nem döbben rá, hogy politikai kockázatot vállal a budapestiek természetes környezetének lerombolásával, akkor ez az értelmetlen beruházás meg fog valósulni – jósolta.
A Fővárosi Közgyűlésben az LMP-t képviselő Csárdi Antal azt húzta alá: nem szabad elhinni, hogy nincs alternatíva.
Párhuzamos valóság
Heteken belül kialakítják a Városliget megújításával kapcsolatos Zöld liget fórumsorozat működési rendjét - mondta az m1 aktuális csatorna péntek esti műsorában Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa. "Minden olyan gondolatra nyitottak vagyunk, ami a Liget megújítását előreviszi" - fogalmazott, hozzátéve: a konfrontáció, "az erőszakos demonstráció" helyett nyílt szakmai vitára van szükség a témában, hiszen a kiviteli tervek véglegesítése csak jövő tavasszal zárul le. Baán László arról beszélt: az ellentábor eddig nemigen élt a konzultáció lehetőségével, illetve valótlanságok, például nagyobb területek lebetonozása, a Liget több ezer fájának kivágása ellen küzd, megjegyezve, hogy a demonstrálók az utóbbi hetekben a terület egyik leglepusztultabb részén akadályozták a munkálatok megkezdését. A miniszteri biztos péntek délelőtt jelentette be, hogy Zöld liget címmel fórumsorozatot indít a Városliget Zrt. annak érdekében, hogy mindenki elmondhassa a véleményét a Városliget rehabilitációjával és a tervezett fejlesztések kialakításával kapcsolatban. (MTI)
- A fővárosnak nincs szüksége új múzeumi negyedre. De ha valaki mégis építeni akar, millió olyan helyszín van, ahol úgy lehetne fejleszteni a várost, hogy nem okoznak vele környezeti kárt
– állította. A VIII. kerületi LMP-s kerületi képviselő Jakabfy Tamás arra emlékeztetett: a szomszédban az Orczy kertben az állami beruházó az első komoly tiltakozás hatására 140 fából 50-et megmenthetőnek ítélt.
- Milyen tervek, milyen tervezők ezek? Hol van ilyenkor a hatóság?
– kérdezte, arra is célozva: a hatósági feladat a kormányhivataloké, amelyek Lázár minisztériumához tartoznak, Lázár János mégis „illetékesség hiányában" nem jött el a mostani bizottsági ülésre. Azt is megjegyezte: neki, mint kerületi képviselőnek sem adják oda az engedélyeket és a fakivágási térképeket: tudja, hogy például a 26-os számú fát kivágásra ítélték, de nem tud megbizonyosodni róla, hogy melyik fáról van szó.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Sallai R. Benedek zárszóként bejelentette: benyújtják a közparkokat ex lege (a törvény erejénél fogva) védelem alá helyező törvényjavaslatot, egyeztetést kezdeményeznek a Fidesszel egy új bizottsági ülés összehívása érdekében, és harcot hirdetnek a kiemelt beruházásokról szóló törvény ellen, amely a városligetihez hasonló projekteket országszerte kivonja a helyi lakosság és a hatóságok kontrollja alól. Szerinte ez a védelmi szint csökkentését tiltó alkotmánybírósági határozatba ütközik, ezért készek az AB-nél is megtámadni a törvényt.
A Római is védtelen
Jánossy András, a Védegylet képviselője a Római part kérdésének szentelte az ülésen neki jutó perceket. Arra figyelmeztetett: a gátat most egy megemelt árvízszinthez tervezik, azt viszont nem veszik tekintetbe, hogy a legutóbbi nagy árvíz a vizsgálatok szerint nem azért döntött rekordokat, mert olyan nagy volt a vízhozam, hanem azért, mert időközben az ártereket (a budapestit is) illegálisan beépítették. Most pedig ennek az illegális beépítésnek a legalizálására, illetve a hullámtér szűkítésének folytatására készülnek. Azt is felidézte: az eddigi legnagyobb árvíz alkalmával, amikor a védekezésben ők maguk is részt vettek, biztonságosan meg lehetett védeni a mentett oldalt a Nánási úti gát megerősítésével, ami kérdésessé teszi, kell-e új mobil védmű a partra. Azt is elmondta, hogy egy tavalyi szerződés nyomán már rég el kellett volna készülnie az új gát terveinek, de ma sincs kész, mert az alkudozó érdekcsoportok nem tudnak megegyezni a nyomvonalról.
