Devizahitel: karácsonyra vége

–Nagyon remélem, még ebben az évben.

– Karácsonyra?

– Ha minden jól megy.

– Mi lesz a megoldás? A bankoknak vissza kell fizetniük az okozott kárt, vagy a tartozás csökkenhet ennyivel?

– Korai még erről beszélni, először a Kúria döntését vezessük át. Az első számú szempont, hogy korrekt és pontos legyen az elszámolás, a tisztességtelen szerződések megszűnjenek, az emberek feje fölött fedél maradjon. Ehhez képest minden másodlagos.

– A Bankszövetséggel folytatott konzultáción tettek konkrét javaslatot a kérdés rendezésére? A bankok szerint mi lenne az elfogadható megoldás?

– A Bankszövetség megfogalmazott konkrét javaslatokat a kivezetés technikájára, ám ezek csak részben veszik figyelembe a Kúria döntését. Ilyennek tekintem az árfolyamgát-rendszer kiterjesztését vagy kötelezővé tételét. Voltak jó felvetéseik is, abban maradtunk, hogy várjuk a további javaslataikat, egyeztetni fogunk az őszi benyújtás előtt.

Teknős Miklós / Népszabadság

– Mennyibe fog ez a bankoknak kerülni?

– Nem tartunk még itt. Nem ez a sorrend. Most az a feladatunk, hogy a Kúria döntését törvényben is rögzítsük, és mondjuk jogszabályban is ki, hogy tisztességtelenek voltak a szerződések. A Kúria döntése nem zárt le minden pályát, a határozat megnyitja a lehetőséget arra, hogy a pénzintézetek vitassák a szerződéseik tisztességtelenségét. Amelyik bank úgy gondolja, hogy ő tisztességesen járt el, az nyilván pereskedni fog. Bocsánat, de nem a kormány a legfontosabb ítélethozó.

– De Rogán Antal azt mondta, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés igazságot szolgáltat minden olyan ügyfélnek, akiknek a bankok károkat okoztak.

– A devizahiteles kérdés rendezésének az lesz az első szakasza, hogy a kormány a Kúria döntését vezeti át törvényhozási kezdeményezéssel.

– Ez „igazság kérdés"? Arra sem lesznek tekintettel, hogy esetleg bankok dőlnek be?

– Eddig sem dőltek be, pedig sokan jósolták. A magyar bankrendszer stabil, a tőkehelyzete jó. Egyszerűen arról van szó, hogy jogilag is rögzíteni kell azt, amit a Kúria döntésben megállapított, a tisztességtelen magatartást. Ezt követheti az elszámolás kérdése, az, hogy ki tartozik kinek, mennyit kell visszafizetni a bankoknak, mi illeti meg az ügyfeleket.

– Rogán Antal frakcióvezető már százmilliárdos nagyságrendekről beszél, és Gulyás Gergely, a Parlament szuperbizottságának elnöke is közölte, hogy az árfolyamrésből fakadó károkozás 100 milliárdos lehet, a hitelszerződések egyoldalú módosításából fakadó károk, amelyeket a bankok az ügyfelekre terheltek, pedig 300 milliárd. A Moody's is kiszámolta, hogy egymilliárd eurós lehet a kártérítés.

– Nem tudom, hogy a Moody's mire alapozta a becslését. Senki nem tud biztos számot.

– Kimondják a tisztességtelenséget törvényben, várják, hátha lesz bank, amely ágál ez ellen, majd elszámolnak. Ez lehet a menetrend?

– A jogalkotónak először azt kell kimondania, hogy a devizahitel-szerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen volt. Csak hosszabb folyamat után tudunk végül eljutni addig a pontig, hogy az utolsó devizahitel is megszűnjön. Reméljük, hogy a felek együttműködőek lesznek, és mindez lezárható az év végéig. Egy biztos: elszámolás nélkül ez nem működik.

– Ha csak ősszel fogadja el a parlament a devizahitelek kivezetését szolgáló javaslatot, akkor addig változatlanul ugyanazon az árfolyamon kell a részletet mindenkinek fizetnie, mint a Kúria döntése előtt?

– A parlamenti döntés ebben az ügyben már július elején megszülethet. Ha szükség van rá, lesz rendkívüli parlamenti ülés.

– A gyors rendezéshez meg kell egyezni a Bankszövetséggel?

– A törvényhozásnak kell azonnal lépnie. Több százezer deviza-hitelszerződés van. Ha csak öt százalék gondolja, hogy neki a jogérvényesítéshez pert kell indítania, akkor a bíróságok olyan terhet kapnak, ami lebénítja az egész rendszert. De ebben az ügyben a hitelintézetek sorsáról is szó van, Magyarországnak pedig stabil, működő bankrendszerre van szüksége. Kérdés, hogy a bankoknak mik a szándékaik. Lesz-e olyan pénzintézet, amely a saját szerződését tisztességesnek tartja? A Kúria hét szempontot határozott meg, ami alapján tisztességesnek lehet minősíteni egy szerződést. Lehet, hogy lesz olyan bank, amely azt mondja, mindnek megfelel.

– Az embereknek nyilván az lenne a fontos, hogy pénzt lássanak a bírósági döntés után. Ez politikailag egy nagyon kellemes döntés volna, de nem biztos, hogy pénzügyileg az. Ez a dilemma a kormányon belül?

– Ez is egy kérdés. Aki az elmúlt években úgy érezte, hogy becsapták, és most ezt a Kúria-döntés meg is erősítette, az joggal mondja azt: „vissza neki a pénzt!". Amikor a jövőről gondolkodunk, nyilván a bankrendszer működőképességét nem veszélyeztetve olyan megoldások lehetségesek, amelyek a devizahiteleket ebben a formában megszüntetik, de mégis lehetővé teszik azt, hogy a törlesztésük gond nélkül megtörténjen. Ez jobb az ügyfélnek is, és jobb a banknak is.

– Ez forintosítást jelent?

– A cél az, hogy forintosítsunk, és tisztességes szerződések jöjjenek létre. Nem változtak az elvárások, a törlesztőrészleteknek érezhetően csökkenniük kell. Igazságossá kell tenni a szerződéseket.

– Vagyis az állam segít, hogy mindenki jól járjon? Mibe fog ez kerülni a költségvetésnek?

– Legjobb esetben egy fillérbe sem. Ezen dolgozunk. Figyelni kell azoknak a szempontjaira is, akik egyáltalán nem vettek fel kölcsönt. Ha az állam esetleg pénzzel beszáll a rendezésbe, akkor az ő adóforintjaikat is igénybe veszi. Ez nem feltétlenül igazságos velük szemben.

– A reklámadó az igazság vagy gazdasági kényszer kérdése?

– Tárt karokkal várok minden bevételt. Talált kincs, de ez igazságossági kérdés. Európa 13 országában működik reklámadó, nem hiszem, hogy uniós tagországként szégyellni kellene magunkat, amiért bevezetjük.

– Az RTL Klubra szabva...

– A közteherviselés elve mindenkire vonatozik, ahogy a munkavállalónak személyi jövedelemadót kell fizetnie, úgy a reklámpiac szereplőinek reklámadót. Kitartunk amellett, hogy a közteherviselést ki kell terjeszteni azokra a szektorokra, ahol jelentős nyereségek keletkeznek, márpedig a reklámpiac ilyen.

Varga Mihály Teknős Miklós / Népszabadság

– Az igaz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök célja, hogy a magyar piacon lévő médiumok százszázalékos magyar tulajdonba kerüljenek ?

– Maradjunk a tényeknél. A tények alapján L. Simon László képviselő úr terjesztette be a jogszabályt. Az is kétségtelen tény, hogy évek óta napirenden van az ügy.

– Tehát nem az a cél, hogy például az RTL Klub tulajdonosai kivonuljanak, és aztán a kereskedelmi televíziónak magyar tulajdonosa legyen?

– Az a cél, hogy adót fizessenek, tisztességesen működjenek a piacon.

– Az nem fenyegető nyomásgyakorlás az RTL Klubra és a tulajdonosokra, hogy az adóhatóságot az elhatárolt veszteség kivizsgálására szólítják fel?

– Miniszterként nem találkoztam az RTL-klub veszteségelhatárolási ügyével, ez hivatalba lépésem előtt történt. Most a reklámadó kapcsán szembesültem azzal, hogy egy korábbi tranzakció miatt a cég legalább tíz évig nem fog társasági adót fizetni. Hogy is lehetséges ez? Szerintem minden tisztességes adófizetőt érdekel, hogy valós vagy fiktív ügyletről van-e szó.

– A reklámadóval nem Simicska Lajost próbálták meg figyelmeztetni arra, hogy ki az úr a háznál? Állítólag az ő médiacégei megegyeztek az RTL Klubbal a reklámok elosztásáról.

– Ez a Gazdasági Minisztérium, városi legendák igazságát nem itt kell boncolgatni.

– Ám az nem városi legenda, hogy könnyedén ki lehet bújni az adófizetés alól. Nem lehetne-e a képviselőknek is elárulni, hogy lehet olyan adótörvényt alkotni, amit nem kell utólag módosítani?

– Azt én is szerencsésebb dolognak tartanám, hogyha egy képviselő, mielőtt bead egy törvényjavaslatot, konzultálna az illetékes tárcával.

Teknős Miklós / Népszabadság

– L. Simon László kulturális államtitkár volt, most a kancellária parlamenti államtitkára. Nem konzultált önökkel?

– Valószínűleg minden tárcavezető kollégám joggal várja el, hogy a hatáskörébe tartozó jogszabályoknál legalább konzultáció legyen. Sokkal jobb, ha a parlament olyan jogszabályról tud dönteni, ami a Magyar Közlönyben megjelenve végre is hajtható, mint olyanról, amiben kiskapuk vannak, amelyeknél utólagos módosítások szükségesek.

– Van lehetőség módosításra... Szigorodhatnak ősszel a reklámadószabályok?

– Egyik törvény sincs kőbe vésve, szerintem ezek még módosulhatnak. Ez igaz a reklámadóra is.

– Ön szerint is elviselhetetlen, hogy egy-egy film alatt sok a reklám?

– Megmondom őszintén, ritkán szoktam televíziót nézni.

– Adótörvényeket biztos gyakrabban olvas. Mit gondol az oligarcha-adóról? Végül is az igazságos közteherviselést szolgálja, ha 22 milliárdos osztalék után nagyobb a teher. És ez is talált pénz!

– Az MSZP későn ébredt fel. Ha korábban eszükbe jutott volna ilyen adó, akkor Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont is biztosan érintette volna. De nem ismerem a pontos javaslatot, szívesen várom Tóbiás Józsefet egy kávéra...

– Mégiscsak úgy tűnik, a különadókhoz valamiért ragaszkodnak. Holott az Európai Bizottság és az IMF is folyamatosan azt mondja, ezeket szépen lassan ki kéne vezetni, mert gátolják a növekedést.

– Változik a világ. Vannak olyan IMF-es, még inkább uniós dokumentumok, amelyekben a különadókat nem ítélik meg ilyen negatívan. A többi uniós országban is terjednek ezek az elvonások. Egyre több ország fontolja meg, hogy olyan piaci szereplőket, olyan szektorokat vonjon be a közteherviselésbe, akik korábban ez alól kiestek vagy kivonták magukat. Közösségi szempontjaink, közösségi céljaink vannak. Ezt nem zárja ki semmilyen uniós joggyakorlat.

– Az állítás, hogy a magas adószint és a különadók sokasága visszafogja a növekedést.

– Ebben nem vagyok feltétlenül biztos. Egy skandináv országnak a normál adószintje is magasabb, mint Magyarországon a társasági adó meg a különadó együttese.

– Csak mi meg maradunk le Szlovákia, Románia és Lengyelország mögött növekedési képességben.

– Nem maradunk le, növekedésben elsők vagyunk a lengyelekkel együtt. Azt tapasztaltam a legutóbbi V4-es gazdasági miniszteri csúcson is, hogy Magyarországnak nagyon erős, jó pozíciója van a visegrádi országokon belül. Nyugodtan mondhatom, hogy növekvő konjunktúra van hazánkban a többi országgal összevetve.

– A mi növekedésünket néhány szerencsés tényező húzza, de a potenciális növekedésünk alacsony, a kilátásaink kedvezőtlenebbek.

– A kétkedők korábban azt mondták, hogy a csődből nem is tudunk kijönni. Miután kijöttünk, arról beszélnek, hogy ez csak átmeneti, véget fog érni. Száz évre nem látok előre, de a magyar gazdaság most jó állapotban van. Az Eurostat adatai szerint 2014 áprilisában az éves ipari növekedésünk a második legnagyobb volt Európában, a havi pedig a negyedik legmagasabb. Ma az a kérdés: hogyan tudjuk folytatni, hogyan tudjuk stabillá tenni a bővülést.

Teknős Miklós / Népszabadság

– Szakmailag: erről szól a potenciális növekedési ütem.

– Azért az is csak egyetlen adat, amiből önmagában nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Számos tényező befolyásolja, és egyetlen ágazat beruházási teljesítménye alapján aligha lehet azt jósolni, hogy a magyar gazdaság vissza fog esni. Az Európai Bizottság is korrigálta már ezt a bírálatát, és már úgy fogalmaznak, vannak olyan szektorok, ahol a beruházások bővülése kockázatosabb, más ágazatokban viszont nagyobb a beruházási ütem.

– Így van: a vasútépítésben, és mindenben, ami európai uniós támogatást kapott.

– Első és legfontosabb forrásunk egyelőre az európai uniós támogatások. 25 milliárd euróról van szó a következő hét évre is.

– A kormány a konvergenciaprogramban éppen azért jósolja a beruházások visszaesését, mert átalakul az EU-finanszírozás. Ott egyébként távolról sem emlegetik azt a 4-6 százalékos növekedési ütemet, aminek az elérését Orbán Viktor az egys zámjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének feltételéül szabta.

– A konvergenciaprogram épp egy átmeneti időszakban született. Ügyvezető kormány volt Magyarországon, nem lett volna korrekt, ha a miniszterek felkérése előtt egy nagyon sarkos és nagyon konkrét programokat tartalmazó anyaggal állunk elő.

– Azt azért nem akarja mondani, hogy most olyan döntéseket ismerhetünk meg, amelyek után nem kérdés a 4-6 százalékos növekedés.

– Változott a helyzet. Most már látszik, milyen lesz a kormányzati munkamegosztás, hogyan tudjuk az uniós támogatásokat és a hazai forrásokat felhasználni. A legfontosabb célunk, hogy a korábbi hétéves időszakkal ellentétben egy-egy felhasznált európai uniós forrás többszörösen hasznosuljon a magyar gazdaságon belül. Olyan rendszert akarunk kiépíteni, ahol elsősorban a munkahelyteremtés kap támogatást, és a kis- és középvállalkozók kapnak lehetőséget arra, hogy egyszerűen, egyablakos rendszert felhasználva jussanak uniós támogatásokhoz.

– Mennyivel korrigálják majd fölfelé a számokat a 2016-18-as ciklusra? Azok a programok, amiket már Önök tudnak, és majd bejelentenek, mennyivel lökik feljebb a növekedést?

– Abban bízom, hogy a mostani szinthez képest magasabb növekedési pályára kerül a magyar gazdaság.

– Százalékban?

– Három fölött lesz.

– Négy?

– Nem én vagyok, aki mindig mond egy másik számot, csak, hogy az övé nagyobb legyen.

– Meddig tudunk menni?

– A magyar gazdaságnak jelentős tartalékai vannak. Ebben a gazdaságban benne van egy 3,5 százaléknál jóval magasabb növekedés is. Abban nem vagyok feltétlenül biztos, hogy el tudjuk érni az európai konjunktúra időszakában tapasztalt ütemet, de jó emlékezni arra, hogy az első Fidesz-kormány idején, 2001 elején 6,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Most reális esélyt látok 3 és 5 százalék közötti növekedési tartomány elérésére.

– Vagyis az egy számjegyű szja-nak is van reális esélye a ciklusban?

– Biztos vagyok abban, hogy a foglalkoztatás bővülése emelni fogja a potenciális növekedési ütemet. Az is gyorsabb növekedést hoz, ha az uniós források 60 százalékát a gazdaságfejlesztés kapja a korábbi 16 százalék helyett. Egy bizonytalansági tényező van, amin sajnos nem tudunk változtatni: az exportteljesítményünk jelentősen függ az Európai Unió teljesítményétől, az eurózóna gazdaságaitól, a német gazdaságtól. Nem tudom előre megmondani, hogy ott a stagnálás után mennyire lesz erőteljes a kilábalás. Mi azzal számolunk, hogy az az időszak nem jön vissza, ami 2008 és 2011 között volt, és stabilizálható a növekedés a 3 százalék feletti tartományban. Ha ez így lesz, és amennyiben sikerül tovább növelni a foglalkoztatást, akkor nem lesz bevételi oldalról akadálya az egy számjegyű személyi jövedelemadónak sem.

Teknős Miklós / Népszabadság

– Azért kiadási oldalról még lehet. A parlament hétfőn elfogadta a paksi projekttel kapcsolatos pénzügyi-hitelmegállapodást. Az LMP meg az ellenzék azt mondja, hogy ez egy tízmilliárdos devizahitel-felvétel.

– 2008 és 2009 között a szocialista vezetés 14 milliárd eurós hitelt vett fel az IMF-től és az Európai Uniótól. És hol a látszatja? A paksi megállapodás egy beruházási hitel. Lesz belőle egy megújult erőmű, aminek a magyar állam a tulajdonosa. Ráadásul a magyar államnak nagyon erős jogosítványai lesznek. Beleszólhat abba, hogy a beruházás kivitelezésénél a magyar tulajdonú cégek aránya mekkora legyen. Negyven százalékot kötöttünk ki. Tehát ebből a szempontból a magyar érdekek erősek, rögzítettek ebben a szerződésben. Azt ma senki nem tudja megmondani pontosan, hogy a teljes hitelösszegre szükség lesz-e vagy sem.

– Eddig nem volt olyan atomerőmű-beruházás a világon, ami olcsóbb lett volna a végére.

– Senki sem szeret számokat kiadni arról, mennyibe került a beruházása. Azt elfogadom, ha valaki nem rajong az atomerőművekért, és emiatt tiltakozik. Ám bármennyire kedveljük a megújuló energiát, a realitás az, hogy Paksot ma nem lehet kiváltani.

– Azért sokat nem gondolkodtak ezen. Jöttek az oroszok és kész. Ez azért nem csökkenti a függőségünket.

– 2009-ben döntött a parlament a bővítésről, azóta folyik az egyeztetés. Ugyanebben az évben az Országgyűlés kinyilvánította, hogy ki kell dolgozni az ország energiaellátás-biztonságát garantáló hosszú távú Nemzeti Energiastratégiát. Nemcsak az irány számít, hanem az energia típusa is. Eddig sokkal jobban függtünk a fosszilis energiahordozóktól – ha elszáll a gáz- és az olajár, akkor az ország versenyképessége megroggyan. Ha többféle energiát használunk – a megújulótól a nuklárison át a fosszilisig –, az jobb az országnak.

– Más is gyárt atomerőművet.

– Ha van egy kis taxistársaságom, ahol négy azonos gyártmányú autót használok, amit tudok kezelni, szerelni, értem a működését, miért vennék a fejlesztéskor másik típust? Ha Pakson koreai vagy amerikai technológiát akartunk volna használni, teljesen át kellett volna képezni a szakembereket, és ismeretlen technológiát vásárolhattunk volna meg.

– A kormányszóvivő korábban azt mondta, hogy a hiteltörlesztést, azt majd tíz év múlva kell elkezdeni. Az orosz féltől meg arról értesülhetett a sajtó, hogy a hitel visszafizetését már idén el kell kezdeni.

– Ha egy fillér hitelt nem hívunk le, akkor mit fizessünk vissza? A tőketörlesztést a beruházás elkészülte után kell elkezdenünk.

– Mennyire növeli a magyar államadósságot?

– Számításaink szerint ez nem veszélyezteti azt az adósságcélt. Az alaptörvényben is rögzítettük, hogy csökkenő adósságpályán maradunk.

– Ehhez brutálisan magas pozitív elsődleges egyenleg kell.

– Az elmúlt három évben mindig kételkedés volt, hogy csökkenni fog-e az adósságunk, és minden évben csökkent.

– Az utolsó évben már annyira szépen csökkent, egy elegáns mozdulattal.

– A jó játékos is a mérkőzés napján van a legjobb formában. A magyar államadósság mértéke az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, s ezt csak néhány európai ország mondhatja el magáról.