galéria megtekintése

Bóvli-ország sikerei

2 komment


Kriván Bence

Egy tanulmány szerint Magyarország a kilencedik a befektetési toplistán.

A hitelminősítők dilettantizmusának igazolására és a kormány gazdaságpolitikai sikerének alátámasztására államtitkári szintű kommunikációs hadjáratot indított a napokban a kabinet a Forbes magazinban közzétett befektetési országlistán elfoglalt kilencedik helyünkre hivatkozva.

A Forbes magazinban közreadott befektetési toplista közel háromhetes, a kommunikációs csúszást legfeljebb az magyarázhatja, hogy a kormány abban bízott, a három nagy hitelminősítő közül elsőként a Moody's március elején esedékes felülvizsgálatakor a bóvliból végre visszaemeli a befektetési szintre a magyar adósbesorolást. A felülvizsgálat elmaradt.

Most pénteken a Standard & Poor's (S & P) következik, nála áll a legrosszabbul a szénánk, két fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt vagyunk.

 

Abban minden hazai és londoni elemző egyetért, hogy a felminősítéssel már nem lehet sokat várni, ezt indokolják a számaink, de az S & P semmit nem kockáztat azzal, ha egy lépcsővel feljebb sorol minket, s úgy hagy a bóvliban.

Az eredetileg február 28-i keltezésű, az amerikai Bretton Woods (BWR) gazdaságkutató műhelyé­ben összeállított befektetési toplista három hónapos szavatosságú, azaz a pénzvilág idei évét alapvetően meghatározó amerikai kamatemelési hullám kezdetére érvényét veszti.

A dollár brutális erősödése már a nyár elejére várt első kamatemelés előszelének tekinthető. Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed meglépi, amit a piac vár tőle, akkor a feltörekvő országokból a tőke Amerika irányába mozog majd, ami az állampapír-piaci hozamok emelkedését és a forint gyengülését vonja maga után.

Meglehet, a BWR olvasatában még jobb lesz emiatt a pozíciónk, hiszen ha valaki dollárért vesz magyar adósságpapírt, az egyrészt olcsóbban jut hozzá, másrészt a megemelt hozammal még mindig jó üzletet csinál.

Kérdés, mennyire, hiszen a Forbesban leközölt listán szereplő eszközök – finoman szólva – attraktívabb befektetést jelentenek, mint a példaként kiragadott hároméves lejáratú, 1,7 százalékos hozammal kecsegtető államkötvény.

A Forbes újságírója egyedül Magyarországon nem talált olyan tőzsdei befektetési eszközt, ami híven tükrözné a gazdasági folyamatokat. A többi országnál Kenneth Rapoza olyan indexkövető alapot ajánl, amelyet a helyi piac legvonzóbb papírjai­ból válogatnak össze.

A BWR megállapításai szerint a magyar kormány és a jegybank növekedéspárti, a fiskális politika szigorú, deflációs veszély pedig nem fenyeget. A nagy durranást a bank­adó uniós szintre történő csökkentése jelenti, a visszaszámlálás itt 2016-tól indul, akkor a tervek szerint egy 60 milliárd forintos tételt vesznek le az immár többségi hazai tulajdonú bankrendszer válláról.

Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős helyettes államtitkára a kilencedik helyezést úgy fordította, hogy Magyarországon számos olyan pozitív gazdasági fejlemény történik és eredmény születik, amit a tájékozódó gazdasági kutatóintézetek kedvezően értékelnek, de nagyobb problémának nevezte, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő nem vesz kellően tudomást a nyilvánvaló magyar gazdasági eredményekről.

Tegyük hozzá, a listát vezető, a következő negyedév legjobb befektetési terepét nyújtó Portugália jóval hevesebben reklamálhatna, hiszen a mienkével azonos bóvli besorolással rendelkezik. A második helyezett spanyolok pedig a befektetési szint legaljáról tekingetnek felfelé, ahogy a Fülöp-szigetek is.

Befektetési döntéseket legkevésbé sem a BWR listája alapján hoznak a pénz fialtatásával napi szinten foglalkozók, a három elemző nevével fémjelzett intézet elsősorban makrogazdasági elemzéseiről ismert.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.