Az önkormányzatok azonban sem a Bevától, sem az Országos Betétvédelmi Alaptól (OBA) nem számíthatnak segítségre, ezért a Buda-Cash, illetve a brókercég tulajdonosaihoz tartozó DRB-bankcsoport négy pénzintézeténél számlát vezető településeket a kormány segíti ki. Az a 84 önkormányzat, amely a DRB-nél helyezte el pénzét, hét-tíz napon belül összesen 1,91 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap – mondta hétfői tájékoztatóján Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
Március elején 67 önkormányzat már kapott azonnali segítségként közel 250 millió forintot a napi feladatok ellátásához. Ekkor felállt egy munkabizottság, amely felmérést készített arról, hogy a Buda-Cash-csoportnál mely települések és mennyi pénzt tartottak. A vizsgálat ugyanakkor nem terjedt ki az önkormányzati társulásokra, valamint a helyhatóságok vállalkozásaira, ezek érintettségét később térképezik fel. A munkacsoport azt javasolta a kabinetnek, hogy az önkormányzatok teljes bent ragadt pénzét fizessék ki.
Tállai arra a felvetésre, hogy a Quaestor-ügyben érintett településekkel mi lesz, lényegében kitérő választ adott. Csak annyit mondott, hogy a három bajba jutott brókercégnél összesen tízmilliárd forint önkormányzati pénz állt. Ezt az adatot a kormány tájékoztatásként elfogadta a munkacsoporttól, s a későbbiekben dől majd el, hogy lesz-e kormányzati szerepvállalás a többi esetben. Megjegyezte: a Quaestor-ügyben minden elképzelést egyeztetnek a Magyar Bankszövetséggel.
|
| Löffler Péter / Népszabadság |
Amint arról beszámoltunk: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken törvényjavaslatot nyújtott be (amelyet az Országgyűlés kedden meg is szavazott), amelyben egy kártalanítási alap felállítását javasolja. A Quaestor kötvényes károsultjait ez az alap fizetné ki 30 millió forintig. Az alapot a pénzintézeteknek, leginkább a bankoknak kellene feltölteni, amely 200 milliárd forint körüli terhet jelent, s a pénzt részben a felszámolás során a vagyonelemek értékesítéséből kapnák vissza, részben a bankadóból írhatnák le. Ám erre elvileg csak akkor van lehetőség, ha a bankok is kötélnek állnak, a kormány ugyanis februárban, az EBRD-vel kötött megállapodásban vállalta, hogy egyoldalúan nem vet ki újabb terhet.
A kormány és a szövetség képviselői hétfőn újra egyeztettek, a találkozót azonban némileg eltérően értékelték. Az NGM közleménye szerint „a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól”, bár azt is hozzáteszik, hogy a szervezet „jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait”. Ezzel szemben Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára lapunk kérdésére úgy fogalmazott: „a kiindulópontok is lényegesen eltérnek”, a szervezet „nem üdvözölte a Beva döntését, nem látjuk a felelősségvállalási összeghatár megötszörözésének szakmai indokait”. „Egyetértünk abban, hogy a csalókon kattanjon a bilincs, azonban a csaló brókerek tetteiért nem tartozunk felelősséggel” – tette hozzá.
