Integrátori szervezetükben a vetőmagágazat júliusban indult el, azóta több mint 1500 hektáron kerültek már földbe saját repcemagvaik. Így a teljes forgalom alapján egy csapásra több mint tízszázalékos piaci részesedésre tettek szert.
Terménykereskedelmi ágazatuk ugyancsak működik már – jelezte Bige –, míg a növényvédő szerek forgalmazása jövő tavasztól várható. Kérdésünkre, hogy mennyivel lett volna egyszerűbb a helyzet, ha tavaly sikerült volna megszerezniük az egyik legnagyobb honi mezőgazdasági integrátort, a KITE Zrt.-t, Bige László úgy válaszolt:
„Nyilván könnyebb lett volna, de mindenképp komoly reformokra lett volna szükség a cégnél. Ismertük a vállalatot, hiszen régóta együtt dolgoztunk velük, így rálátásunk volt, hogy min kellene javítani.
Ez azonban már a múlt – folytatta –, s azzal nem nagyon szoktam foglalkozni, mi történt egykor, sokkal jobban izgat, hová jutunk, s hogy a most felállított rendszerünk meghozza-e az eredményeket”.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a KITE Zrt. nem forgalmaz Nitrogénművekből származó műtrágyát. Adnának nekik, de ők nem tartanak rá igényt.
Mint ismert, a korábban szerteágazó tulajdonosi szerkezetű KITE Zrt. mintegy 47 százalékos részesedése, fordulatokkal teli folyamat végén, az OTP Bank érdekeltségébe, Csányi Sándor befolyása alá került.
Az új üzletágak mellett további fejlesztéseket is végrehajtanak, amelyek összértéke meghaladja a 350 millió eurót – tette hozzá az előzőkhöz Suba Péter, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. (A cég az elmúlt években 30 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre.) A tervek szerint 2017-ig felépítik új salétromsavüzemüket, s ammóniagyáruk kapacitását is növelik.
Utóbbi eredményeként a gyár évi műtrágyatermelése a jelenlegi egymillióról 1,65 millió tonnára bővül. Felújítják a pétisóüzemüket is, építenek egy új csomagolóegységet, míg az új üzletágak kiszolgálásához 115 kamiont vásárolnak.
Mindeközbent 215 munkahelyet hoznak létre. A beruházások révén a péti Nitrogénművek Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb műtrágyagyára lesz.
A fejlesztéseket Bige László azzal indokolta, hogy ma már kevés csak a műtrágyagyártással foglalkozniuk, az új idők fényében egy olyan vállalatra van szükségük, amely a teljes növénytermesztési folyamatot átfogja és kiszolgálja, költséghatékonyabb gazdálkodáshoz segítve a termelőket.
Átlag alatti a felhasználás
A Nitrogénműveknél erősen bíznak a hazai műtrágyapiac fejlődésében: számításaik szerint itthon az évente hektáronként felhasznált 59 kilogramm nitrogén-hatóanyaggal elmaradunk mind a nyugat-európai, mind a régiós országok átlagától. Németországban például ugyanez a mutató 97 kilogramm, de Csehországban is 87 kilogramm. A kukorica termésátlaga részben ennek köszönhetően a németeknél a legutóbbi szezonban 9,8, a cseheknél 8,7, míg idehaza csupán hét tonna volt hektáronként, azaz van még hová növekednünk.
