A trafikosok, kereskedők azóta is találgatják, hogy valamelyik Fidesz-közeli hazai kereskedelmi lánc, vagy a kormánypárttal szintén szoros kapcsolatot ápoló, a trafiktörvény kialakításában is résztvevő, a nemzeti dohányboltokból komoly hálózatot szervező dohánygyártó járta-e ki ezt a döntést.
A polgári kormány mindenesetre a döntés meghozatala során arra nem volt tekintettel, hogy az érintett vállalkozók trafikonként átlag 3-5 millió forintot fektettek be bízva a kabinet egy évvel ezelőtti ígéretében és a húsz évre elnyert dohánykoncesszióban. Most ezt a pénzt elbukják, mivel a koncessziós szerződés alapján ilyen helyzetben nem számíthatnak kárpótlásra, sőt a most helyükön maradó trafikok üzemeltetői is csak addig érezhetik magukat biztonságban, amíg veszteségesek – legalábbis ez következik a tavaly novemberi döntésből.
Az indoklás szerint a nagyáruházakban azért kellett a szombati nappal lehúzni a rolót a trafikoknak, mivel túl sok pénzt kerestek. Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. vezetője tavaly novemberben azzal magyarázta a lépést, hogy a 6300 trafikból ez a kétszáz, nagyáruházi dohánybolt viszi el a forgalom 17 százalékát, és ezt az "aránytalan koncentrációt" kellett orvosolni.
A valóságban "finomhangolás" helyett életmentő beavatkozásról volt szó: a trafiktendert levezénylő döntéshozók a maguk által előidézett problémán próbáltak valahogy úrrá lenni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból világosan kiderül, hogy a sebtiben összetákolt új trafikrendszer indulásával gyakorlatilag összeomlott a dohánypiac, a legális forgalom 20-30 százalékkal esett. Ez részint a feketepiac térnyerése, részint a fideszes káderekből lett dohánykereskedők hozzá nem értése, részint pedig az íróasztal mellett kiagyalt trafikrendszer életképtelensége miatt történt.
Amint arról korábban már beszámoltunk, iparági adatok szerint háromból két trafik tartósan mínuszosan gazdálkodik. Ezt később egy kiszivárogtatott minisztériumi vezetőség feljegyzés is megerősítette, amelyben leírták, hogy a trafikok nagy része veszteséges, vagy éppen csak eltartja magát. Nemrégiben derítette ki a Napi Gazdaság, hogy sok trafik nem tudja kifizetni a dohánygyártónak a beszállított termék árát, s immáron kétmilliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt a nemzeti dohányárudák.
Nem csoda, hogy már nyár végén megindult a kilincselés a döntéshozóknál, akik a bevált recept szerint ismét "ifjúságvédelmi" okokra hivatkozva vették napirendre a trafikjogszabály módosítását. Bár lapunk feltárta, hogy országszerte több tucat nemzeti trafik nyílt közvetlenül iskolák és óvodák mellett, ezek az üzletek maradhattak, viszont a benzinkutakról és a hipermarketek közeléből menniük kellett.
Mint azt a nagy áruházaknál lapunknak elmondták, eddig nem találtak megoldást a problémára, amit a dohányboltok kényszerű költözése jelent. A Tescónál 89 trafikos bérlőnek kellene távoznia, közülük húszan a drága pénzen kialakított üzletükben lottózót, kávézót vagy cipőboltot próbálnak eztán üzemeltetni. Akik viszont mennek, azoknak fel van adva a lecke: úgy kell találniuk valami jó helyet, hogy 200 méternél közelebb nem nyithatnak már működő trafikhoz. Hasonló dilemmával küzdenek a hipermarketek is, amelyeknél így jócskán csorbul a "minden egy helyen kapható" - imázs.
"Sajnos, aki a törvény módosíttatta, az értett a piachoz" - sóhajtott fel az egyik nagyáruházi kereskedő, mondván: eddig nem találták meg a kibúvót a kormányrendelet alól. A legkecsegtetőbb a könnyen áthelyezhető nemzeti dohánybolt-konténerek alkalmazása lett volna, azonban nem véletlenül írták bele a jogszabályba a parkoló és a parkolóbeli bevezető utak trafiktilalmát is, így lényegében nem lehet az áruház közelében dohányt értékesíteni.
Bár a dohánykoncessziójukat nem veszítik el a volt hipermarketes trafikosok, ám a jó helyüktől búcsúzó vállalkozók közül többen is úgy nyilatkoztak: egy darabig felfüggesztik a koncessziójukat és várnak - leginkább a csodára. Trafikot nyitni másutt ugyanis már nem igazán mernek: "nincs újabb ötmillióm arra, hogy valami politikus ismét meggondolja magát" - fogalmazott egyikük.
A kutasok már leszoktak
A lapunk által megkérdezett nagy benzinkút-üzemeltetők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy tavalyhoz képest, amikor megvonták tőlük a dohányértékesítési jogot, a mostani lépés nekik már nem jelent számottevő érvágást. A dohányforgalomból tavaly óta amúgy sem részesültek. Egyikük hozzátette, hogy a kialakítás költségeinek nagy részét eleve a bérlők fizették. Így a kútláncok legfeljebb a bérleti díjtól esnek el. Kétségtelen, most van a kútjukon egy leválasztott, lefóliázott kis üres helyiség, de ez legyen a legnagyobb gondjuk - mondták. Arról, hogy hány értékesítő nyithat a töltőállomástól 201 méterre egy konténer-trafikot, nincs információjuk, de szerintük ezt kevesen tehetik meg, mivel a közelben valószínűleg már van egy régebbi trafik, amihez az új szabályok értelmében megint csak nem lehet 200 méternél közelebb települni.
Szollár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója kérdésünkre sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy így vevőik számára megszűnik ez a kényelmes szolgáltatás, amit más szolgáltatások továbbfejlesztésével igyekeznek ellensúlyozni. Tájékoztatása szerint Mol 360 kútjából közel 60-at érint a trafikok kiköltözése. Mint emlékezetes, a Mol-kútüzemeltetők tavaly év elején saját jogon csak 36 koncessziót nyertek, így a társaság hirdetésekben toborzott további partnereket. 176 kútjához képest a legsikeresebb tendernyerőnek az OMV kutasai mondhatták magukat, hisz húszan nyertek. Az akkor 220, ma már csak közel 200 kutat működtető Shellnek ugyan csak egy partnere nyert az eredeti pályázaton, információink szerint máig közel 30 - a redőnyt mostantól szintén lehúzó - nyertest sikerült egységeikbe csábítaniuk. (M. I.)
