Még fontosabb, hogy a többletteher közé nincs besorolva a becslések szerint valamivel több, mint 30 milliárd forint élelmiszer-felügyeleti díjból beszedendő kvázi különadó. Továbbá nem szerepel itt az sem, hogy az elektronikus útdíjból 169 milliárd forint bevétellel számol a kormány az idei 134 milliárd forint előirányzathoz képest. A javaslat meglehetősen homályosan fogalmaz, valószínűleg a fizetős szakaszok kiterjesztéséből jön majd be a plusz.
Ütik a bankokat
A bankokat érintően több érdekes adat is található a tervezetben. A banki elszámoltatásnak nevezett, nagyjából 900-1000 milliárd forint visszafizetéséről, érvényesítéséről szóló rendelkezések nyomán a szektornak jelentős többletadó-fizetése lesz, hiszen a bankadót a visszafizetett tétel után is megfizették annak idején. A számítások szerint mindösszesen 69-74 milliárd forint társasági, helyi adót, tranzakciós illetéket, illetve innovációs járulékot kapnak így vissza a pénzintézetek. Ebből jövőre 14-17 milliárd forintot tudnak érvényesíteni, a többit a következő évekre elosztva vonogathatják majd le.
Papír-nyereség
Az állam jövőre is átvállalja a MÁV egyes adósságait, így simán elképzelhető, hogy papíron megint nyereséges évet tudhat majd maga mögött a vasúttársaság. Ez 2015-ben az állampolgároknak több mint húszmilliárd forintjába fog kerülni. Az állam ugyanis legfeljebb 3,6 millió euró és 12,3 milliárd forint hitel tőketartozást és hozzájuk kapcsolódó illetékfizetést vállal át, emellett pedig egy tízmilliárd forint értékű kötvény idő előtti visszavásárlását is. Ez járulékos költségek nélkül 23,4 milliárd forint.
Bukszacsökkentés
Az egyes fejezeteken belül a Vidékfejlesztési Minisztérium kap sokkal kevesebbet 2014-hez képest, 422 milliárd helyett 212-t - ez valószínűleg a támogatások átpakolása miatt alakul így. Majd' 300 milliárddal lesz karcsúbb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bukszája: 597 milliárd helyett 307. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes büdzsére 2890 milliárd forint után 2922 milliárd lesz, ami elég karcsú emelés - egy százalék mindössze. Nem nő jelentősen az egészségbiztosítási alap bevétele sem: egy százalékkal, 1904 milliárdra nő a költhető keret.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A nyugdíj-biztosítási alap ennél hajszállal lesz kövérebb: a kétszázalékos bővülésből nagyjából kijön az 1,8 százalékos inflációval megegyező nyugdíjemelés. A foglalkoztatási alap ezzel szemben kilő jövőre: 378 milliárd után 429 milliárd lesz a keret. Ezen belül a legnagyobb részt a start programok (munkahelyvédelmi akcióterv) teszik ki, 270 milliárdot visz el. Cserébe az álláskeresési ellátásra 56 helyett már csak 50 milliárd forint jut 2015-ben.
Drága rendőreink
Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint. A belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet. A javaslat jelentős pluszforrást ad a rendőrség működésére: míg a szerv idén a hatályos büdzsé szerint 240 milliárd 152,1 millió forintból működik, ez az összeg jövőre 254 milliárd 426,7 millió forint lehet. A rendőrség várt bevételei megegyeznek az ideivel; a személyi juttatások ugyanakkor 157 milliárd 125,1 millióról 166 milliárd 885,5 millióra emelkednek. Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, ami így 20 milliárd 108,7 millió lenne, s itt a bevételi oldalon is mintegy 1 milliárd forinttal többre számítanak, mint 2014-ben. A büntetés-végrehajtás előirányzatát közel 5 milliárd forinttal növelnék, ebből 1,3 milliárd forint a személyi juttatások növelésére jutna. Míg 2014-ben a bv-beruházásoknál mintegy félmilliárd forint szerepelt, addig a 2015-ös előirányzat itt közel 4,7 milliárdot tartalmaz, miközben a felújítások kerete 872 millió forinttal csökken.
Nagy dolog
A javaslat több mint 1 milliárd forinttal emelné az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatását, ami így 52 milliárd 753,9 millió forint lehet. A szervezeten belül a személyi juttatásokat növelik, míg a dologi kiadásokat csökkentik, beruházásokra, felújításokra lényegében ugyanannyi forrás jut, mint idén. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat. A kormány közel 650 millióval több támogatást juttatna a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, egyebek mellett az Országos Polgárőr Szövetség, az önkéntes tűzoltó-egyesületek, a Magyar Rendvédelmi Kar támogatását pedig változatlanul hagyná. A Belügyminisztérium igazgatására előirányzott támogatás az idei összegről több mint a duplájára, 8,5 milliárd forintra nő, itt elsősorban a dologi kiadások sora emelkedik.
