Csakhogy új kockázatokat is hoz, amelyek az összes eddigi korlátozást értelmetlenné tehetik. Ahogyan Jávor Benedek, az ENVI alelnöke emlékeztetett rá, az európai fogyasztók bő kétharmada elutasítja a génkezelt élelmiszereket.
– Most mindenki annak örül, hogy könnyebb lesz elfogadtatni vagy fenntartani a tilalmakat, ez azonban csak látszatmegoldás. Ha a szomszédos országokban egy általános uniós engedély alapján génkezelt növényeket termesztenek, akkor a módosított génkészletű fajták előbb-utóbb átszivárognak a határokon, és ezen semmilyen tagállami tilalom nem segít – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Jávor, emlékeztetve rá, hogy Romániában és Szlovákiában is folyik génmódosított növények szabadföldi termesztése.
A garanciaszabályok elfogadtatásáért széles körű lobbi zajlik, a magyar kormány álláspontja azonban nem ismert
Az új szabályozás ugyanakkor nem foglalkozik a védőtávolságok kérdésével, vagy a határokon átterjedő hatásokkal kapcsolatos kártérítéssel. Szabályozatlan marad például, ki felelős a kárért, ha egy magyar gazda határ menti földjén a keresztbeporzás következtében megjelennek a transzgénikus növények, és a vetést emiatt be kell szántani. Ha széles körben elterjednek Európában a génkezelt fajták, akkor a belőlük készült áruk az üzletekben is felbukkannak majd, megkérdőjelezve mindenfajta további fogyasztóvédelmi szempontú tilalmat.
– Tartunk tőle, hogy ez is az egyik ki nem mondott célja a változásnak – hangsúlyozta Jávor Benedek. A kérdésben az EU régóta megosztott, ezért a teljes termesztési tilalom bevezetésének nincs realitása – bár minden vonatkozó kutatás azt mutatja, hogy egy esetleges népszavazáson az abszolút többség ezt támogatná –, ugyanakkor be lehetne építeni olyan garanciaelemeket, amelyek csökkentenék a kockázatokat.
|
| Nem foglalkozik a veszélyekkel, csak látszólag rugalmasabb a készülő szabályozás |
Ilyen lehet például az engedélyező apparátus megerősítése, érdemi, a fajtatulajdonostól független vizsgálatok megkövetelése a hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásokról, valamint a felelősségi viszonyok rögzítése. A „szennyező fizet”-elv érvényesítése a határokon átterjedő génszennyezések esetében is szükséges lenne. Jelenleg a bizottság akkor is köteles engedélyezni egy megfelelő dokumentációval rendelkező génkezelt fajtát, ha azt a tagállamok többsége elutasítja – ez a kötelezettség a jövőben megszűnhet, ami jó változás.
Felmerülhet a címkézés szabályainak szigorítása, hogy a fogyasztó egyértelműen tisztában lehessen vele, ha génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszert vásárol, illetve kiterjesztése az állati takarmányokra is. Itt a jelölés ma egyáltalán nincs szabályozva. A zöldek módosító javaslatok beadására készülnek, annak érdekében, hogy ne csak az engedély kiadásakor, hanem később is be lehessen vezetni a termesztési tilalmat, ha olyan tudományos eredmény jelenne meg, ami ezt indokolja.
A garanciaszabályok elfogadtatásáért széles körű lobbi zajlik, a magyar kormány álláspontja azonban nem ismert. Forrásunk, egy nemzetközi zöldszervezet munkatársa szerint: „konzultáció van, hivatalos kormányálláspont még nincs”.
