Ami az előbbit illeti: a Kúria az árfolyamrés kérdésében egyértelmű döntést hozott, a bankok tisztességtelenül jártak el, és a devizavételi, illetve -eladási árfolyamot alapesetben a jegybank középárfolyamával kell felváltani. Az adósonként néhány tízezer, a bankszektor szintjén viszont összességében százmilliárd forintra rúgó különbözet visszajár az ügyfeleknek.
A kérdés a kormány szerint is egyértelmű, a készülő jogszabállyal azt kell biztosítani, hogy az így beszedett pénzeket pereskedés nélkül, automatikusan megkapják az adósok. Az elszámolás módja még nem dőlt el: elképzelhető, hogy a bankok visszautalják a devizahiteleseknek járó pénzt vagy jóváírják, és a tartozás csökken.
A szerződések egyoldalú módosítása ugyan a Kúria szerint önmagában nem tisztességtelen, de ez csak olyan feltételek egyidejű teljesítése esetén igaz, amelynek a bankok, illetve a hitelmegállapodások többsége szinte biztosan nem felel meg. Értesülésünk szerint így gondolja ezt a kormány is, amely azon az állásponton van, hogy ezért minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen volt, az így beszedett pénz is visszajár az adósoknak.
A kabinet ugyan számol azzal a lehetőséggel, hogy egyes bankok a maguk hitelszerződéseit tisztességesnek tartják, olyannak, amely megfelel a jogegységi döntésben leírtaknak, ám az elképzelés szerint megfordítanák a bizonyítási kényszert, vagyis a pénzintézeteknek kell majd bírósághoz fordulniuk, ha nem értenek egyet az intézkedéssel.
Van azonban egy másik lehetőség is: amennyiben a kabinet meg tud állapodni a Magyar Bankszövetséggel egy kompromisszumos javaslatról, a jogszabályt úgy alakítják, hogy azzal mindenki jól járjon. A tét hatalmas: a szerződések egyoldalú módosítása csak a devizahitelek esetében több százmilliárd forintra rúg, ugyanakkor a Kúria döntéséből az következik, hogy a forinthiteleknél is ugyanazon szempontok alapján kell mérlegelni – márpedig a kormány már régóta hangsúlyozza, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el. Ezért is egyeztet most intenzíven a kabinet és a bankszövetség, amelynek képviselői tegnap is tárgyaltak Varga Mihály miniszter és Patai Mihály elnök vezetésével.
A legjelentősebb kérdésben, az árfolyamkockázat esetében most úgy tűnik, a bankok fellélegezhetnek. A Kúria álláspontja szerint, amennyiben a szerződéskötés előtt az ügyfél megkapta a törvényben előírt tájékoztatást, és aláírta a kockázatfeltáró nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, hogy megértette és elfogadta: az árfolyamrizikó az övé. Információnk szerint ezt elfogadja a kabinet is, így ebben a több ezermilliárd forintot érintő kérdésben nem tervezi a kockázatok és így a terhek utólagos megosztását. Az adósok ebből tehát nem számíthatnak pénzre, de ez nem jelenti, hogy a terheik később sem csökkennek.
Elképzelhető, hogy a devizahitelek kivezetése, forintosítása egy a piacinál kedvezőbb árfolyamon valósul meg, ahogyan azt egyébként maga a bankszövetség is javasolta még tavaly a kormánynak. Így az árfolyamkockázat egy részét – ha nem is visszamenőleg, de – magukra vállalnák a bankok. Bár az intézkedéscsomag sok pénzébe kerül majd a szektornak, a rengeteg problémát okozó devizahitelezés felszámolásán azonban maguk a bankok is sokat nyernek.
