Piaci kereslet alapján nem indított volna balkáni járatokat a Wizz Air, ám milliárdos támogatást is kaphatnak ehhez a bővítéshez.
Egy és 1,3 milliárd forint között van azoknak a nyugati-balkáni járatoknak az önköltsége, amelyeket a magyar állam kész pénzzel támogatni. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nemzetgazdasági szempontból fontosak e légi összeköttetések, ám azokat piaci alapon nem üzemeltetik a légitársaságok. A Népszabadság számításait a támogatás várományosának tartott Wizz Air nem kommentálta.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavasszal írt ki tendert a Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje és Tirana felé induló járatok üzemeltetésére. A tenderre iparági információink szerint csak a Wizz Air adott be pályázatot. Úgy tudjuk, a magyar cégen kívül még a lengyel LOT és a bécsi Austrian Airlines is érdeklődött. Az Austrian már a feltételek megismerése után letett a szándékáról, a LOT végül azért nem adott be pályázatot, mert biztosak voltak a magyar légitársaság győzelmében. Ami nem meglepő. Az előírások között ugyanis budapesti karbantartó háttér, magyarul beszélő utaskísérők és maximum nyolcéves flotta-átlagéletkor szerepel.
Egyelőre kérdés, kik töltik meg a gépeket, és azok utasai milyen nemzetgazdasági hasznot generálnak – erről csak a járatok beindulását követően lesznek adatok. Annyit azonban már lehet tudni, hogy a Wizz Air által használt 180 személyes gépekkel repülni ezeken az útvonalakon egy dolgot garantál: az alacsony kihasználtságot – a légitársaság tehát az állami támogatásért cserébe szembemegy alapvető üzletpolitikájával. Ezeken az útvonalakon tulajdonképpen a Malév-modell valósul meg: a nap végén az állam fizeti a veszteséget.
