galéria megtekintése

Balkáni járatok közpénzből

3 komment


Varga G. Gábor

Piaci kereslet alapján nem indított volna balkáni járatokat a Wizz Air, ám milliárdos támogatást is kaphatnak ehhez a bővítéshez.

Egy és 1,3 milliárd forint között van azoknak a nyugati-balkáni járatoknak az önköltsége, amelyeket a magyar állam kész pénzzel támogatni. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nemzetgazdasági szempontból fontosak e légi összeköttetések, ám azokat piaci alapon nem üzemeltetik a légitársaságok. A Népszabadság számításait a támogatás várományosának tartott Wizz Air nem kommentálta.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavasszal írt ki tendert a Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje és Tirana felé induló járatok üzemeltetésére. A tenderre iparági információink szerint csak a Wizz Air adott be pályázatot. Úgy tudjuk, a magyar cégen kívül még a lengyel LOT és a bécsi Austrian Airlines is érdeklődött. Az Austrian már a feltételek megismerése után letett a szándékáról, a LOT végül azért nem adott be pályázatot, mert biztosak voltak a magyar légitársaság győzelmében. Ami nem meglepő. Az előírások között ugyanis budapesti karbantartó háttér, magyarul beszélő utaskísérők és maximum nyolcéves flotta-átlagéletkor szerepel.

Egyelőre kérdés, kik töltik meg a gépeket, és azok utasai milyen nemzetgazdasági hasznot generálnak – erről csak a járatok beindulását követően lesznek adatok. Annyit azonban már lehet tudni, hogy a Wizz Air által használt 180 személyes gépekkel repülni ezeken az útvonalakon egy dolgot garantál: az alacsony kihasználtságot – a légitársaság tehát az állami támogatásért cserébe szembemegy alapvető üzletpolitikájával. Ezeken az útvonalakon tulajdonképpen a Malév-modell valósul meg: a nap végén az állam fizeti a veszteséget.

 

Az is biztosra vehető, hogy az előírt heti két oda-vissza járattal nem az üzleti közönség utazik majd. Ők ugyanis csak olyan légi összeköttetésre tudnak alapozni, amely legalább minden hétköznap igénybe vehető. A turistaforgalom ezeken a vonalakon pedig szintén nem indokolja a 180 fős Airbus A320-asok üzemeltetését. Igaz, ha a Wizz Air-járatok költségeit teljesen vagy jelentős részben fizeti a kormány, akkor a légitársaság szórhatja majd az olcsó jegyeket a nyugat-balkáni pia-con, így gerjesztheti a magyar turizmust, de még inkább a saját forgalmát London, Brüsszel, Milánó és egyéb népszerű városok felé. Jegyáraival könnyen szipkázhatja el az utasokat a hagyományos légitársaságoktól.

Forrás: M. Schmidt János / Népszabadság/archív

Váradi József cége ügyes stratégiát követ: a magyar állam támogatása mellett olcsó jegyeivel nemcsak a járatait töltheti, de úttörőként növelheti ismertségét egy olyan piacon, amelyen a diszkont-légitársaságok még újak. Ez komoly előnyt jelent a vállalatnak, ha valóban felszabadítják az ottani légiközlekedési piacot. A nyugat-balkáni hálózat tehát hosszú távú befektetés is lehet. Már csak az a kérdés, hogy ez a magyar államnak is jelent-e olyan előnyt, amiért megéri az adófizetők pénzéből finanszírozni mindezt. A légitársaságnak már csak a helyi repülőterek arcátlan árszabását kell megtörnie, de ismerve a Wizz belgrádi gyakorlatát, okkal feltételezhetjük, hogy képesek venni ezt az akadályt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.