Ezt követően rendre markáns visszaesés tapasztalható az év elején, ám a jelek szerint ez nem mindig történik így. A készpénzállomány alakulása baljós képet fest. Ahol ugyanis drasztikusan emelkedik a forgalomban lévő pénz mennyisége, ott az esetek döntő többségében nő a az adóhivatal elől elrejtett jövedelem, vagyis az állam bevétele is. Az ilyen gazdaságokban az átláthatóság csökken, a feketegazdaság aránya és a korrupció pedig egyre nagyobb méretet ölt. Ez pedig minden, csak nem örömteli változás.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is érzi, hogy van tennivaló e téren. A közelmúltban arról beszélt az Inforádiónak adott interjújában, hogy „érdemes volna kicsit megvizsgálni a magyar készpénzforgalom alakulását”, miután az elmúlt öt évben a készpénzállomány a duplájára emelkedett, s ő is rámutatott a készpénzállomány és a feketegazdaság összefüggésére. A miniszter elismerte, hogy ezt látják Magyarországon is, tehát a cél az, hogy a következő évi költségvetésben már lépéseket tegyenek a készpénzállomány, ezáltal a feketegazdaság arányának csökkentésére. Szerinte a készpénz kedveltségében nemcsak a tranzakciós illeték játszik szerepet, hanem a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma is.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője éppen arra mutatott rá, hogy a tranzakciós illeték, a törvényi és jogi szabályozási környezet is ösztönzi a készpénzforgalmat. Rámutatott: a megoldás nem is olyan egyszerű. A költségvetésnek jelentékeny bevétele van a készpénz utáni forgalomból. Ha a büdzsé hajlandó erről lemondani, akkor játszhatnak azok a módszerek, amivel csökkenthető a készpénzállomány. Ám a szakember szkeptikus a szándékot illetően.
A forgalomban lévő készpénzállomány növekedésében számos tényező szerepet játszhatott. Az infláció mérséklődése, majd alacsony szintje érdemben csökkentette a készpénztartás költségét – hívta fel a figyelmünket a témával kapcsolatban korábban a jegybank. Az inflációval összhangban tartósan mérsékelt hozamkörnyezet alacsony szinten tartotta a banki betétek kamatait is. Továbbá az elmúlt években számottevő dinamikát mutató lakossági fogyasztás és hasonló tendenciát mutató kiskereskedelmi forgalom is a készpénzállomány növekedéséhez járulhatott hozzá.
Ilyen kamatszint mellett nem nagyon éri meg bankba tenni a tőkét, s lekötni azt. A hirtelen jött „fejlődésben” – bár kétségtelen, a kereskedelem bővülésének lehet ilyen hatása – sokkal nagyobb szerepe van a kormányzati lépéseknek, azaz a már emlegetett tranzakciós illetéknek és a havi két ingyenes készpénzfelvételnek – mondta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó banki szakember. A lakosságnál lévő készpénz mennyiségének drasztikus növekedése messze nem egészséges. Jóval nagyobb az ütem, mint ami a gazdaság növekedéséből és az infláció mértékéből adódóan szükséges lenne. Egyértelműnek látszik az, hogy a kisebb összegű fizetések immár készpénzben történnek a felek között.
Növekszik a forgalom, de lassan
A jegybank adatai szerint tavaly mintegy százezerrel csökkent a bankszámlák száma, de még így is meghaladta év végén a 10,3 milliót. Ötvenhétezerrel nőtt a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma, megközelítve a 9 milliót. Ebből a kis összegű tranzakciók kényelmes fizetésére is alkalmas érintős (paypass) funkcióval rendelkező plasztikok már 4,8 millió darabot tettek ki. Ami az elfogadóhelyeket illeti, a több mint 82 ezer fizikai kereskedőnél 101 ezer terminál működik. Ezek több mint 62 százaléka támogatja a paypassos fizetéseket. A magyar kibocsátású kártyákkal idehaza lebonyolított vásárlási tranzakciók száma az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva több mint 21 százalékkal nőtt, meghaladva a 112 milliót. A tranzakciók értéke 841 milliárd forint volt, amely közel 27 százalékos növekedés. Sajnos azonban sok kereskedő még mindig inkább a készpénzes vásárlást ösztönzi, sok kereskedőnél műszaki hibára hivatkoznak, hogy a vásárló inkább fizessen készpénzzel.
