Tárgy: egységes iparági álláspont az internetadó tervének visszavonásáról
Tisztelt Miniszter Úr!
Egészen a legutóbbi napokig joggal hittük azt, hogy a hazai infokommunikáció történetében 2014 a fordulat éve lesz. Az idén eddig minden jel arra mutatott, hogy érdemi párbeszéd mentén, közös célok megfogalmazásával – szándékunk szerint még az Európai Uniót is megelőzve – együttes erővel felépíthetjük a digitális Magyarországot. A váratlanul megismert internetadó terve azonban most mindezt nemcsak egy csapásra cáfolni látszik, hanem egyúttal jogbizonytalanságot is teremt. Hátrányos hatása mind a magyar gazdasággal szembeni általános bizalom, mind pedig a befektetési hajlandóság tekintetében kétségtelen.
Biztató jelnek tekintettük, hogy ebben az évben a Kormány világos célokkal és határozott elképzelésekkel határozatot fogadott el a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáról, a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról. Ezzel párhuzamosan – a frekvenciahasználati jogosultságok eredményes meghosszabbítása után – az idén az NMHH sikeres frekvenciapályázatot bonyolított le, amelynek során a költségvetési bevétel a pályázat eredményeként még a tervezettnél is magasabb lett. Mindezek bizakodásra adtak okot, de talán korai volt az optimizmus.
Ahogy a hazai és nemzetközi közvéleményt, úgy az iparág szereplőit is hidegzuhanyként érte a bejelentés a tervezett új adónemről. Különösen annak fényében ért minket váratlanul, hogy az adó tárgya éppen az az internet, amely meggyőződésünk szerint a jövő záloga, a fejlődés szimbóluma: a tudás, a tanulás, a munka, a vállalkozás, a közösségek, a hatékonyság, a kikapcsolódás – egyszóval egy versenyképesebb ország, egy magasabb életminőség alapfeltétele.
Ennek tükrében talán érthető csalódottságunk, hogy az adónem tervéről nem történt előzetes szakmai egyeztetés. Mi több, nem készült hatástanulmány egy olyan adófajtáról, amely példa nélküli a nagyvilágban. Álláspontunk szerint egy ilyen pénzügyi teher gazdasági-társadalmi hatásait előzetesen modellezni szükséges.
Az internet mára megkerülhetetlenné vált mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban. Az internet nem választás kérdése, hanem a társadalmi felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a gazdasági versenyképesség alapja. Sokszorosan igaz ez olyan országokban, ahol a digitális megosztottság felszámolása és az elmaradott régiók felzárkóztatása megoldásra váró, kiemelt feladat.
Az infokommunikáció a magyar gazdaság motorja, beruházás-intenzív húzóágazata, amely kiemelt szerepet játszik az ország versenyképességének javításában, a gazdaság élénkítésében és a munkahelyteremtésben. Multiplikátor hatásának köszönhetően ez az ágazat Magyarországon az egyik legnagyobb beruházó, adófizető, munkáltató, beszerző és támogató, közteherviselése pedig kiemelkedő és példaértékű. A minden vállalkozásra egységesen érvényes versenysemleges adók megfizetése mellett az elmúlt években a szektort sújtó különadókkal többletterheket is vállaltunk.
Miközben a Kormány Nemzeti Infokommunikációs Stratégiája az ágazat gazdasági jelentőségét, valamint a növekedésre és munkahelyteremtésre gyakorolt pozitív hatását emeli ki, addig a hazai gazdasági és szabályozási környezet meglehetősen ellentmondásos. Sem a túlzott ágazati szabályozás, sem pedig a távközlési- és közműadó nem ösztönzi az infrastrukturális beruházásokat, nem támogatja a munkahelyteremtést, a digitális írástudás fejlesztését, az e-közigazgatási szolgáltatások elterjesztését és azok használatát.
A lezajlott frekvenciatender, valamint a Digitális Magyarország célja, hogy a digitális írástudás fejlesztése mellett a nagysebességű szélessávú internet és az arra épülő digitális szolgáltatások minden magyar háztartás számára elérhetővé váljanak. Az állam a piaci szereplőkkel folytatott intenzív szakmai párbeszéd keretében beazonosította a felelősségi határokat, az előttünk álló évek teendőit, és kihívásait. Ambiciózus célok születtek. Az állam felismerte, hogy a tervek megvalósítása csak egy átgondolt, beruházásokat ösztönző, ésszerű adókörnyezetben lehetséges. A tervezett internetadó azonban ennek homlokegyenest ellentmond, a legintenzívebb beruházási időszakban róna újabb terhet a beruházókra.
Megítélésünk szerint a tervezett új adó számos gazdaságpolitikai kockázatot is magában rejt. Egy átgondolatlan, befektetői bizonytalanságot okozó újabb adófajta súlyos károkat okozhat a magyar nemzetgazdaságnak. Az új adóteher terve ellent mond a Kormány szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, amely hazánk számára behozhatatlan lemaradás-hoz vezethet.
A rövid távon még fiskális oldalról sem indokolt lépés hosszú távon jelentősen rontaná Magyarország versenyképességét. Az újabb adó csökkentené a belső fogyasztást, ezáltal fékezné a szükséges iparági fejlesztéseket, visszafogná a beruházásokat és csökkentené foglalkoztatást. A fogyasztás mérséklődése pedig olyan spirált indíthat be, amelynek végeredménye – többek közt az elmaradt közvetlen és közvetett áfa bevételek miatt – még költségvetési szempontból is negatív lenne.
Az infokommunikáció legújabb, más termelőipari rendszerekkel integrációt megvalósító fejlődési iránya, az Ipari Internet is a mobilinternet terjedésére épülne. Ez drámai hatékonyság- és minőségjavulást eredményezne a termelés minden területén. Magyarország nem engedheti meg, hogy lemaradjon a kiugrási lehetőséget jelentő trendekről, melyek a termelés, a közlekedés, az energetika, a közművek, az egészségügy és a mezőgazdaság területén is összehasonlít-hatatlanul jobb megoldásokat hoznának létre.
Szakmai meggyőződésünk szerint a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott célok az új adónem árnyékában elérhetetlenné válnak, és az információs társadalom paramétereit tekintve nem megelőzzük Európát, de lemaradásunk tovább mélyül, és hazánk visszafordul a digitális fejlődés útján. Ez nem lehet senkinek sem az érdeke. Belátható, hogy az a digitális infrastruktúra, amely eddig nem épült meg a már említett szigorú adókörnyezetben, az ezután sem fog. Még a rendelkezésre álló, szélessávú infrastruktúra-fejlesztésre allokált EU-forrás felhasználás mellett sem.
Az internetadó bevezetése tehát nem csupán szakmai szempontból, de józan gazdasági érvek mentén is sötét képet fest elénk. Fel nem használt, százmilliárdos nagyságrendű, bennragadó EU-források, elmaradt beruházások, gyengülő kkv szektor, digitálisan és gazdaságilag leszakadt régiók, növekvő digitális megosztottság vár ránk az elkövetkező években. Ez nem lehet senkinek sem az érdeke.
Többször hangsúlyoztuk, hogy a távközlési iparág rendkívül forrásigényes, és hosszú távú beruházásaihoz, piaci működéséhez tervezhetőségre és kiszámíthatóságra van szükség. Az elmúlt időszakra jellemző enyhülő, optimistább beruházási légkör után egy ismételt bizalomvesztés a működőtőke jelentős elmaradását eredményezné, még az internetadó összegénél is nagyobb mértékben.
Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy – több száz hazai kis szolgáltató teljes ellehetetlenülése mellett – a tervezett internetadó a telekommunikációs iparágban éppen azoknak a szolgáltatóknak okozna további jelentős versenyhátrányt, amelyek magyarországi működésük után itthon fizetnek adót, beruháznak éves szinten százmilliárdos összegeket, és közvetve százezres nagyságrendben alkalmaznak magyar munkavállalókat. Az adónem így nem versenysemleges, a teher egyenlőtlen elosztása versenyelőnyt jelent a globális tartalomszolgáltatóknak (OTT) a hazai adófizető vállalkozásokkal szemben. A távközlési adó okozta egyenlőtlenséget az internetadó tehát még tovább mélyítené.
Csatlakozva a napokban megjelent ágazati szakmai szervezetek álláspontjához, alulírottak az internetadó tervének visszavonását kérjük. Ez az egyetlen helyes megoldás, ez Magyarország, a felhasználók, a vállalkozások és a közintézmények érdeke. Ez mindannyiunk közös érdeke.
Az aláírók:
Christopher Mattheisen, vezérigazgató, Magyar Telekom
Christopher Laska, vezérigazgató,Telenor
Diego Massida, vezérigazgató, Vodafone
Severina Pascu, ügyvezető igazgató, UPC
David McGowan, vezérigazgató, Invitel
Dr. Ryszka Sambor, ügyvezető, Digi
Kövesi Gabriella, elnök, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
Laufer Tamás, elnök, Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Lerch Attila, elnök, Inforum
Turányi Gábor, képviselő, Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség
Kéry Ferenc, elnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség
Martos Balázs, elnök, Internet Szolgáltatók Tanácsa
Kis Ervin Egon, elnök, Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért
