Ez azért fontos, mert a jogszabály alapján csak az a szerződési kitétel lehet tisztességtelen, amely nem egyedi megállapodás alapján került be a megállapodásba. A Kéthely és Vidéke keresete így arra épült, hogy a takarék egyoldalú módosításait a bíróságnak nem kell megvizsgálnia, hiszen azok alapját az egyedileg megtárgyalt szerződéses feltételek jelentik.
Csakhogy, mint arra a bíró is felhívta a figyelmet, az ÁSZF lényege éppen az, hogy az a szerződések olyan sablon eleme, amelyet a pénzintézet általánosan alkalmaz, és nem egy adott megállapodáshoz állít össze. Ezzel megdőlt a takarék védekezése, amely miatt viszont a bíróság már azt sem vizsgálta, hogy az egyoldalú módosítások megfelelnek-e azoknak a szempontoknak, amelyeket a Kúria állított össze.
Nem volt szerencséje a takaréknak azzal a beadványával sem, amelyben arra kérte a bírót, függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). A Kéthely és Vidéke szerint egyrészt a per alapjául szolgáló törvény alkotmányellenes, egyebek mellett azért, mert visszamenőleges hatályú, és a követelések elévülését a Polgári törvénykönyvtől eltérően szabályozza.
|
Az embereket helyezzék a profit elé – követeli az egyik tüntető tavaly egy OTP-fiók előtt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A takarék szerint a bírónak azért is az Ab-hoz kellene fordulnia, mert a jogszabály korlátozza a bírói függetlenséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A pénzintézet úgy érvelt: a törvény annyira lekorlátozza a keresetek benyújtására, az eljárás lefolytatására vonatkozó határidőket, hogy azzal ellehetetleníti, hogy a pénzintézetek megvédjék álláspontjuk, a bírók pedig megalapozott döntést hozzanak. A törvény miatt a pénzintézetek, ha megfeszülnek sem tudnak olyan bizonyítékkal előállni, amely alá tudnák támasztani az igazukat - fogalmazott.
Az ügyben eljáró Kiss Tamás azonban nem így látta. A bíró szerint nem sérülnek a pénzintézetek alkotmányos jogai, lehetőségük van például a jogorvoslatra – még ha nagyon szigorú feltételek, határidők mellett is. Ami pedig a bírói függetlenséget illeti: a strasbourgi bíróság döntése alapján minden polgári pert 60 napon belül le kellene zárni. Magyarországon ezt a határidőt jellemzően nem tudják tartani, így nem azt kellene számon kérni, amikor viszont igen. A bírói függetlenség ettől nem sérül, sőt, más ügyekben is így kellene eljárni - érvelt.
Az ügy másodfokon folytatódhat, bár a Kéthely és Vidéke jogi képviselője a tárgyalást követően jelezte, hogy a maga részéről nem látja értelmét megfellebbezni a Fővárosi Törvényszék határozatát, a döntést azonban a takarékszövetkezet vezetésének kell meghoznia. A takaréknak 464 ezer forint perköltséget kell megfizetnie.
Az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint az ítéletből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ebből még nem következik, hogy a többi keresetet is el fogja utasítani a bíróság. Ebben a perben nem is vizsgálhatták az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, így többek között az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének való megfelelést.
