Ez az álláspont tükröződik Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter vonatkozó kérdésünkre adott válaszából is. Az MVM eredményeiről szóló sajtótájékoztatón a tárcavezető leszögezte: az MVM-től felvett osztalék nem kerül ki az országból: az a közösségé, a költségvetésé lesz.
Egyszersmind viszont továbbra is kiállt egy új, egységes, nonprofit közszolgáltató rendszer mellett, amelyben a nyereséget kizárólag a fejlesztésekre és üzemeltetésre fordíthatják. Az osztalék ennek anyagi alapjait is biztosítja - tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor kormányfő három hete "első magyar közszolgáltató vállalat" néven új, nem nyereségérdekelt ellátó megalapítását helyezte kilátásba, a miniszter leszögezte: a nonprofit közszolgáltatásról szóló törvény kidolgozás alatt áll. Ezt szerinte az év végéig fogadhatja el az új parlament.
Arra, hogy az MVM, melynek az Orbán-kormány láthatólag központi szerepet szán államközpontú energetikai elvei megvalósításában, pontosan miként működne az új felállásban, Baji Csaba elnök-vezérigazgató nem adott sokkal több támpontot sem a cég középtávú stratégiájáról szóló előadásában, sem kérdésekre.
Szavaiból minden kétséget kizáróan kirajzolódott, hogy az MVM továbbra is a kormány stratégiai elképzelései feltétlen szolgálatában áll. (Baji Csaba 2010 előtt a jelenleg Közgép-tulajdonú E-OS energiacég elnöke volt.) Ám arra a kérdésre, hogy akkor a jövőben az MVM egyáltalán termelhet-e nyereséget, nem adott konkrét választ. Beszédes lehet viszont, hogy a korábbi évek szokásaitól eltérően a jövőre nézve nem adott nyereség-előrejelzést.
Az MVM 2012-ben érte el adózott nyeresége csúcsát, 74 milliárd forintot, amihez képest a tavalyi 32 milliárd jelentős visszaesés. Ugyanakkor lapunk értesülései szerint idén - a felvásárolt gáztársaságok révén ezermilliárdosra duzzadt forgalom mellett - akár nullszaldósan is zárhat az állami energiacsoport. Mondhatnánk, hogy ezzel a gyakorlatban megvalósul a nonprofit energiaszolgáltató.
De ez nem ilyen egyszerű. A banki hitelek feltételei ugyanis nagyban függnek a cégek nyereségszintjétől. Az MVM az Orbán-kabinet felvásárlási törekvései nyomán mára szinte a végletekig eladósodott a bankok felé. Sőt, a tervezett felvásárlásokra sem biztosít saját forrást. Már az E.ON 281 milliárd forintba kerülő gáztárolói és nagykereskedője tavalyi megvételéhez szükség volt 71 milliárdra az államtól.
A Főgáz kisebbségi részvénycsomagjának 41 milliárdos árát már teljes egészében az állam biztosítja, csakúgy, mint a fennmaradó többségi részvénycsomagét, amit a fővárostól vennének meg. Alapvetően nem várható más a többi tervezett felvásárlás esetében sem: az MVM esetleg a most félretett 22 milliárdos eredménytartalékot ajánlhatja fel e célra.
|
Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója Móricz-Sabján Simon
Népszabadság |
Elemzők szerint ezért is furcsa az állam - saját elveinek ellentmondó - osztalékfelvétele: hisz nagy valószínűséggel idén ennek többszörösét kell az MVM piaci felvásárlásaihoz biztosítania. Anyagi egyensúlya megőrzése végett - ami a háromezermilliárd forintos paksi bővítés alapvető feltétele - tehát az MVM-nek a jövőben is szüksége lehet valamiféle nyereségre. (Mindez pontosan ugyanígy igaz a magántulajdonú közműszektorra is, de annak ilyetén gondjaival az Orbán-kabinet kevéssé törődik.) Szinte bizonyos tehát, hogy az új közműszolgáltató "vállalat" nem maga az MVM lesz.
Baji Csaba kérdésünkre, miszerint az MVM pontosan milyen szerkezetben mennyi saját forrást biztosítana a kamatokkal 6 ezer milliárdosra becsülhető paksi bővítéshez, Baji Csaba - az elképzelést az évszázad beruházásának nevezve - leszögezte: erről még folynak az egyeztetések.
Elképzelhetőnek nevezte ugyanakkor, hogy a forrást a magyar állam az MVM rendelkezésére bocsátja. (Korábban kormánypolitikusok arról beszéltek, hogy az államközi hitelszerződés értelmében a hitelt a magyar állam az orosz államnak közvetlenül fizeti vissza.)
Az MVM gázpiaci vezetője, a tavalyig az energiaszektor-ellenőrző hivatalt irányító Horváth Péter vezérigazgató kérdésre közölte: a magyar-orosz gázszerződés elvileg 2015-ben járna le, de az alacsony fogyasztás miatt jelentős leszerződött, ám eddig nem igényelt mennyiségeket a határnapot követően szeretnénk átvenni.
Értelmezése szerint a szerződés akkor szűnik meg, ha idővel a megmaradt gázszállítmányok is beérkeznek az országba. Ennek pontos időpontját egyelőre nem kívánta megtippelni.
Az MVM jövőbeni szerepéről szóló tájékoztatót leginkább az a hangulat jellemezte, hogy ugyan az Orbán-kabinet energetikai elképzelései tükrében az energiacsoport jövője nem egészen látható, ám az alapvető stratégiai irányok (áram- és gázszektor, távközlés, terjeszkedés), nemkülönben a vezetők várhatóan maradnak.
