A saját üzleti helyzetüket a vállalatok most is kedvezőbbnek tartják a gazdaság egészéhez képest. Idén fejlődésre 42 százalék, míg visszaesésre 13 százalék számít, ami messze meghaladja az elmúlt évi értékeket. Hiába azonban a jelentős ugrás ezen a területen – hiszen az előrelépésre számítók aránya 2013-ben csupán 24 százalék volt –, ez a várakozás is csak a sereghajók közé sorolja Magyarországot a térség államai között.
|
| Dale A. Martin a kamara elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Teknős Miklós / Népszabadság |
Mindenképpen kedvező változás – hangsúlyozta a titkár –, hogy emelkedik a beruházást tervezők száma, de az előző évhez képest azok is többen vannak, akik szeretnék növelni az alkalmazottak számát. Igaz, jellemzően még mindig a szakemberek hiányára panaszkodnak a külföldi beruházók.
Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a 2012 nyárán életbe lépett új Munka Törvénykönyve bevált, vagyis a munkajog reformja eredményeket hozott. Ezt a kutatás ismertetésén jelen lévő Varga Mihály, is örömtelinek tartotta. Mint ahogy azt a javulást is megfelelőnek nevezte, hogy a befektetéseik helyszínéül ismét Magyarországot választó vállalatok aránya 75 százalékra nőtt. Arról azonban már nem ejtettek szót, hogy az 1998 óta tartó időszakban csupán öt évben volt ennél alacsonyabb, vagy ezzel megegyező ez az arány.
Varga Mihály mindenesetre hosszasan időzött a felmérés eredményeire reagálva a kedvező változásoknál. Kitért azonban arra, hogy a kamara mindig is kritikus hangot ütött meg, amit a kormányok számára kedvezőnek mondott: mindig lehetett kire támaszkodni. Kritikából pedig most is akadt bőven.
A külföldi vállalkozások szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatósága cseppet sem javult. A válaszadók bántóan nagy száma – 70 százalék – ezen a területen még mindig elégedetlen. Ezen belül ráadásul 36 százalék „nagyon elégedetlen". Erre Varga Mihály úgy reagált: a kitűzött gazdaságpolitikához, egy ahhoz igazított gazdaságpolitikai intézkedéssorozatra van szükség. Mikor ezek megvalósulnak az ezekhez való igazodás lezárul, akkor a cégek komfortérzete is javul. Hozzátette, hogy maga volt az, aki minisztersége kezdetekor jelezte: nem akarnak nagy adóváltozásokat végrehajtani, éppen kiszámíthatóság miatt.
A kutatás eredményei alapján még a gazdaságpolitikánál is lehangolóbb a helyzet a korrupció és a átláthatóság terén. Ezzel kapcsolatban ráadásul romlott a társaságok véleménye. Legnagyobb aggályként arról számoltak, be, hogy torzul a verseny és azok kerülnek hátrányba, akik szabályszerűen és tisztességesen dolgoznak. A miniszter erre válaszként annyit mondott, hogy ezen téren változtatásra van szükség. Bár a javulás érdekében új közbeszerzései törvényt indítottak el 2012-ben. Két év tapasztalata alapján azonban biztos benne, hogy az új kormány a közbeszerzés felülvizsgálatát fontos pontnak tartja majd.
A kritikák sora ezzel nem ér véget az anyagban. A megkérdezettek a jogbiztonság terén is fordulatot szeretnének látni, szerintük nem megfelelő a jogalkotás átláthatósága, hiányolják a törvénytervezetről való konzultációt a szakmai és piaci szereplőkkel. Ami pedig még fájóbb pont, hogy az európai jogi normák betartását sem érzékelik az esetek jelentős részében. E mellett kritika érte a bíróságok függetlenségét és hatékonyságát is. Ráadásul kettős mércét érzékelnek, azaz szerintük nem egyelő bánásmódot kapnak a piaci szereplők.
