Az MVM 2014-ben ugyan állami kölcsönből megvásárolta a lakosságot ellátó Főgáz 49 százalékát, de a kormány - erős háttérvitákat sejtetve - tavaly elvette tőle a csomagot. A Főgáz így végül a Miniszterelnökséghez került, ahol irányítására - az összes állami közmű összefogására - létrehozták az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatót. Az állam energiapiaci terjeszkedése így tavaly már az NFM helyett a Miniszterelnökséghez tartozott. Igaz, ez egyelőre csak a gázpiacon öltött testet: mindössze ötmilliárd forint kiadás révén az év végére az összes háztartás ellátása átkerül a Főgázhoz. Az MVM-nél a jelek szerint akkor fújtak riadót, amikor a Miniszterelnökség az árampiacra is szemet vetett: tavaly májusban szándéknyilatkozatban fejezték ki érdeklődésüket a német RWE irányította Elmű-ÉMÁSZ lakossági ellátása és hálózatai kisebbsége iránt.
Az MVM-lobbi sikerének látványos jeleként az ENKSZ végül a január 1-i határidőre se vásárolta meg az Elmű-ÉMÁSZ-részeket. Csiba Péter arra a kérdésre, hogy érdeklődésük feléledéséből mi következik, annyit mondott, hogy a további lépésekről a tulajdonos dönt, „politikai és más szempontok" alapján. Ennek kapcsán megjegyzendő: bár az MVM tulajdonosi jogait az NFM gyakorolja, a kérdésben lenne szava - nem kevéssé épp az MVM korábbi makacskodása miatt - önálló energiaközpontot építő, jelen állás szerint a felvásárlásokért továbbra is felelős Miniszterelnökségnek. Lázár János a téma kapcsán lapunk kérdésére nemrég azt javasolta, az „eszközvitát" vásárlás után folytassák le. Más kérdés, hogy az ENKSZ-nek állítólag nincs az ügylethez több százmilliárdja, az MVM viszont üzleti alapon mérlegelne: így például a hálózatok egésze nélkül valójában a lakossági áramszolgáltatás se érdekelné.
Csiba Péter megerősítette: a februári Orbán-Putyin-találkozón bejelentett négy éves magyar-orosz gázszerződés-hosszabbítást az MVM és az orosz Gazprom már tavaly megkötötte. (Három éve az MVM-é lett a központi gáznagykereskedő.) Ennek részleteiről kitérő válaszokat adott, rögzítve, hogy megállapodások a kölcsönös érdekek mentén születnek. Szerinte az ország gázfogyasztása belátható időn belül nem tér vissza a tíz évvel ezelőtti csúcszintre, az orosz ár pedig versenyképes.
Az elnök-vezérigazgató megismételte korábbi, kimondatlanul is Lázár János felvetéseire utaló álláspontját.
A pénzügyi helyzetüket meghatározó Paksi Atomerőművet továbbra is az MVM-en belül képzeli el, nem beszélve arról, hogy ha elvették volna tőlük, „valakinek ki is kellett volna fizetni". Nem mozdítaná el az atomerőmű vezetőit se. Egyszersmind - hangsúlyozva a hatékonyságjavítás szükségességét - ragaszkodnak ahhoz, hogy az atomerőmű állja a nukleáris hulladékok ideiglenes tárolójának jövőbeni költségeit. Az MVM-től a Miniszterelnökséghez átkerült paksi bővítés kapcsán a szoros együttműködést szorgalmazott.
Az elnök-vezérigazgató nem árulta el csoportjuk tavalyi eredményét, de a nemzetközileg elfogadott (a magyarnál általában magasabb) úgynevezett EBITDA-nyereség a korábbi százmilliárdos szinten maradt. Az állami tulajdonosnak továbbra is vannak osztalékelvárásai - tette hozzá. (A Miniszterelnökség ugyanakkor a „nonprofit" program keretében a lakossági ellátók nyereségére tulajdonosként nem tart igényt.)
Az MVM-nél új stratégia készül - közölte Csiba Péter. Ennek egyik eleme, hogy a külföldi terjeszkedésbe akár külső feleket is bevonnának. Kérdésünkre egyik értelemszerű partnernek nevezte a Molt. Az MVM a jövőben külön üzletágat indít új, kísérleti, úgynevezett startup-technológiák támogatására. Ebben szerepet kaphat a bezárt, eddig helyi szénnel üzemelő Vértesi Erőmű is: az egységben ugyan folyamatosak a leépítések, de külön gondot fordítanak a berendezések állagmegóvására. Ez jó alapul szolgálhat alternatív áramtermelési eljárások kifejlesztésére vagy akár egy új napelemtelep kialakítására - hangsúlyozta.
