Elbukhat a Kúrián Erdősiné kérdése

A másik ok az NVB döntésének megváltoztatására Wiener szerint az lehet, hogy a Kúria kimondta: a kezdeményezést a választási alapelvek megsértésével nyújtották be. Amennyiben azt olyan súlyúnak értékelik, hogy az érdemben befolyásolta mások népszavazás kezdeményezéséhez való jogát, a kérdést nem lehet hitelesíteni.

Arról viszont a népszavazási törvény nem szól, hogy mi történjék abban az esetben, ha két hasonló tárgyú kezdeményezés is napirenden van, és az első kiesik. Wiener úgy látja, a bíróságnak lehetősége van arra, hogy ebben az esetben a párhuzamossági moratórium miatt korábban elutasított második kérdést érdemben vizsgálja, és ha az megfelel a követelményeknek, akkor hitelesítse.

Eddig a Kúria nem ezt a gyakorlatot követte. Például tavaly ősszel a vasárnapi zárva tartásról ugyancsak két kezdeményezés futott, és az NVB az elsőt átengedte. A legfőbb bírói fórum ezt a határozatot megsemmisítette, mert a kérdés nem volt egyértelmű. A másodikat – amely pontosan megegyezett az MSZP-s Nyakó István mostani indítványával – mégsem hitelesítette, hanem helyt adott a választási bizottság elutasító döntésének. Így következhetett az újabb versenyfutás idén február 23-án.

Ez elvileg megint megismétlődhet, ám Szoboszlai György választási szakértő szerint a helyes jogértelmezés csak az lehet, hogy kieső kérdés esetén megszűnik a párhuzamossági moratórium – hiszen nincs hasonló tárgyban más érvényes kezdeményezés –, és ilyenkor vizsgálni kell az időben másodjára érkezett beadványt. Tehát ő is úgy véli, hogy Nyakó kérdéséről érdemben dönteni kellene.

Arra a felvetésünkre, hogy eddig nem ez volt a gyakorlat, Szoboszlai kijelentette: a természetes jogfejlődés része, hogy azonos vagy hasonló ügyekben a bíróságok a korábbitól eltérő döntéseket hoznak. Hozzátette: a Kúriát az eddig hozott döntései nem kötik. Így szerinte nem kizárt, hogy a bíróság akár figyelembe veszi a korábbi jogértelmezés kapcsán szerzett tapasztalatokat.