galéria megtekintése

Akár le is lehetne nullázni az iparűzési adót

Élezheti az önkormányzatok közti versenyt, hogy az adótörvényekhez benyújtott egyik módosító lehetőséget ad a helyhatóságoknak jelentős adókedvezmény nyújtására. A kutatócégek jól járhatnak, pár száz társaság milliárdokhoz juthat.

Eddig viszonylag szűk mozgásterük volt az önkormányzatoknak arra, hogy kedvezményeket nyújtsanak: a helyi adókról szóló törvény mindössze a 2,5 millió forintnál kisebb bevételt produkáló vállalkozások számára adott lehetőséget kisebb adómérték alkalmazására. A helyhatóságok csak annyit tudtak tenni, hogy az iparűzési adó maximuma helyett, ami két százalék, valamivel kisebb kulcsot határoztak meg. Így például Győrben 1,8 százalék.

A helyiadó-törvény ugyanakkor meglehetősen szigorú, nem lehetséges például új alapítású cégek támogatása, de semmilyen más módon nem lehet engedményeket adni. Hasonlóval próbálkozott majd tíz éve Debrecen városa, ám próbálkozását a közigazgatási hivatal (ma már kormányhivatal) leverte. Persze a pereskedés ideje alatt élt a kedvezmény, vagyis arra jó volt, hogy odacsábítson cégeket. Az önkormányzatok némelyike olyan trükkökkel is élt, hogy az iparűzési adót nullára csökkentette, így érve el, hogy vállalkozások odatelepüljenek. Az önkormányzatnak ez azért érte meg, mert például a papíron odaköltöző fuvarozócégek a gépjárműflotta gépjárműadóját a gáláns önkormányzat számára fizették meg.

Jövőre a helyiadó-törvény kiegészül egy lehetőséggel: az önkormányzatok K+F-kedvezményt adhatnak, amely révén a cégek a kutatások közvetlen költségének tíz százalékával csökkenthetik adójukat. Lapunk kérdésére szakértők megerősítették: ezt a kedvezményt nem üti a 2,5 millió forintos korlátozás, bárki igénybe veheti. Ez nagyon jó ajánlat lenne a kutatásra sokat költő cégeknek.

 
A Richternek is jól jönne némi K+F-adókedvezmény Fotó: Richter Gedeon Nyrt.
A Richternek is jól jönne némi K+F-adókedvezmény. Fotó: Richter Gedeon Nyrt.

A társasági adóban régóta adóalap-csökkentő tétel ez a költség. Hozzávetőleg 200 milliárd forint körüli az így elszámolt összeg, a megspórolt adó pedig ennek alapján megközelíti a 40 milliárd forintot a társasági adóban.

A teljes kutatás-fejlesztési költségből kiindulva az összes megspórolható iparűzési adó 20 milliárd forint – ha minden önkormányzat bevezeti ezt a kedvezményt, ami biztosan nem így lesz. A teljes iparűzésiadó-bevételnek ez egyébként a töredéke, az ugyanis 600 milliárd forint körül alakul – a pontos bevételről nem szolgáltat adatot a Belügyminisztérium, ezért lapunk csak becsülni tudja a bevételt.

Az új kedvezménnyel extrém esetben egy vállalat akár le is nullázhatja az iparűzési adóját, ami nagyon nagy tehercsökkenést jelenthet. Nem lesz ez ugyanakkor a tömegek kedvezménye, néhány száz vállalat alkalmazza mindössze ezt a csökkentő tételt. Pontos számok sajnos nem ismertek, mert a NAV 2013 óta nem publikálja a részletes társasági adóra vonatkozó bevallási adatokat, s lapunk kérésére sem adták ki a friss kimutatást.

A nagy vállalatok közül az Audi évtizedek óta eurómilliárdokat költ kutatás-fejlesztésre, de várhatják a kedvező változást a hazai gyógyszercégek is, illetve bármelyik feldolgozóüzem, akár a Mol frissen felavatott butadiénüzeme Tiszaújvárosban. Persze a kedvezményhez az is kell, hogy az önkormányzatok maguk is akarják – hiszen a helyhatóságnak módosítania kell a helyiadó-rendeletét.

Bár első pillanatra roppant vonzó lehetőség, hogy így ösztönözzék a kutatás-fejlesztésre sokat költő cégeket, azt is számításba kell venni: ez jelentős változást hozhat az önkormányzatnak. Hiszen a kutatási költségek tíz százalékának beszámítása komoly bevételcsökkenést eredményezhet. Vagyis ezt csak akkor érdemes meglépni, ha máshonnan visszajön legalább annyi, mint amit beáldozott az önkormányzat az iparűzési adó soron.

Ilyen plusz lehet az alkalmazottak után fizetett járulék – bár a bérterheknek csak egy részét osztja vissza az állam, vagyis ez csak közvetetten jelent adóbevételt –, de egy olyan városban, ahol magas a munkanélküliségi ráta, az álláshelyek teremtése és bővítése minden szempontból fontos, akár úgy is, hogy beáldoznak némi iparűzési adót.

Hasonlóképpen hasznos lehet, ha a kutatóvállalat együttműködést köt a helyi oktatási intézményekkel, így az ottani képzés színvonala javulhat jelentősen. És a végzett diákok megfelelő gyakorlat birtokában léphetnének a munkaerőpiacra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.