Mint ismert, az Országgyűlés a 2016 és 2019 közötti időszakra a jelenlegi 27 százalékról 5-re csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját, ezzel is ösztönözve az ingatlanpiac és az építőipar kilábalását a válság kitörése óta tartó nehéz időszakból, amely csak az elmúlt másfél évben mutatott forgalom- és árnövekedést – azt is elsősorban Budapesten.
Lapunknak szakértők korábban úgy becsülték, az intézkedésnek köszönhetően 5-8 százalékkal csökkenhet jövőre az új lakások ára. A beruházók évek óta csőre töltött projektekkel – azaz kész pénzügyi tervvel és akár építési engedélyekkel – várták az olyan ösztönző intézkedéseket, amilyen az áfa mérséklése, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése. Utóbbi feltételeit – amelyek révén a 3 gyermeket vállalók 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és ugyanennyi kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek igénybe – szintén még ebben az évben közzéteszik. Azaz most végre indulhatnak az építkezések, csakhogy ezek jellemzően 1-1,5 évig tartanak majd. Így aki most szerződik, leghamarabb jövő decemberben költözhet.
Hosszú távú lakáspolitikára és legalább egy kormányzati, a lakásügyért felelős, számon kérhető személyre is szükség lenne – hívta fel a figyelmet hétvégén Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) elnöke. Szerinte az ideális megoldás egy miniszter volna, de előrelépésnek számítana egy kormánybiztos kinevezése is.
A 4 milliós hazai lakásállomány 6-7 százaléka elavult. Ezeket az ingatlanokat már nem érdemes felújítani, el kellene bontani őket, és a helyükre újakat építeni. Magyarországon ugyanis nem mennyiségi lakáshiány van, hiszen átlagosan 2,5 ember jut 1 lakásra, ami nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ugyanakkor sok a rossz minőségű lakás, a bérlakások aránya pedig csupán 8-9 százalék – mondta az MTI-nek Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke. Ahhoz, hogy ezek a mutatók javuljanak, évente 40 ezer új lakást kellene építeni, miközben az elmúlt évek statisztikái szerint most egy-egy évben tízezernél is kevesebb épül. Ahhoz, hogy ez tartósan megváltozzon, állami lakásépítési koncepcióra, célzott támogatásokra lenne szükség.
Az öt százalékra csökkentett áfakulcs miatti adókiesést egyébként Maráczi Zsolt becslése alapján már néhány ezer pluszlakás megépítése is képes kompenzálni, és akkor még nem esett szó a járulékos előnyökről, például az újonnan létrejövő munkahelyekről.
