Budapesten és hét megyében összesen 30 helyen folyt házkutatás az ügy kapcsán, hét gyanúsított ellen indult eljárás. Ők megközelítőleg egymilliárd forintos kárt okoztak a költségvetésnek.
Ennek a módszernek is befellegzett azonban, miután január elseje óta már majd mindenféle sertéshúst ötszázalékos forgalmi adó terhel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint legalábbis. Igaz, ennek ellentmond, hogy a fent említett banda még az idén is folytatta a húsimportot. Utolsó szállítmányuk a NAV akciója alatt érkezett meg az érdekeltségükbe tartozó vágóhídra.
Kiskapu elvileg még mindig maradt, hiszen a vágási melléktermékek – például a máj és a zsírszalonna – áfája nem csökkent. Ám erre már korántsem olyan jövedelmező csaló bűnszervezetet alapítani, mint egykor. Nehéz lenne lepapírozni egy olyan ügyletet, amelyben a kamionnyi röfögő disznóból végül kizárólag máj és zsírszalonna lesz.
Azzal kapcsolatban a NAV illetékesei nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, hogy mi lesz a következő termékkör, amire az áfacsaló bűnszervezetek kivetik a hálójukat. Bármire sor kerülhet, ami nagy tömegben fogy vagy drága, és ezért érdemes elcsalni az utána befizetendő forgalmi adót.
Immár tizenhatodik éve virágzik ez az iparág. Kezdetben az értékes – magas áfatartalmú – elektronikai alkatrészek adóját nyelték le különböző trükkökkel a „kereskedők”, majd a nagy tömegben mozgatott, gyorsan értékesíthető tömegáruk felé fordultak. 2008 és 2012 között a gabonára elkövetett csalások uralták a piacot. Ezt azonban a gabonafélékre és olajos magvakra bevezetett fordított adózás egy csapásra megszüntette.
Az utóbbi időben a növényi olaj, a cukor, a rizs és a húsok vették át a gabona szerepét az adócsalásokban. Az áfacsökkentés miatt a sertéshús várhatóan teljesen kikerül a csalók érdekeltségéből. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lesznek ilyen ügyek.
Elektronikus nyomkövető
Az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetése óta a NAV nemcsak nyomon követni képes az adózás szempontjából kritikus termékeket, de a rendszer az utólagos ellenőrzésekhez is szolgáltat adatokat. Így könnyen kiderülhet, ha nyoma vész egy kamionnyi röfögő sertésnek, vagy az importált állat hazai beszerzésű disznóból lett tőkehússá alakul a vágóhídon. Az ekáer alapján az első negyedévben az adóhatóság 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg, és több mint 39 millió forint mulasztási bírságot vetett ki.
Az állam egyébként – köszönhetően az ekáernek és a NAV akcióinak – az esetek többségében részben vagy egészben visszaszerzi a bűnözőktől elcsalt milliárdjait. Mindazonáltal az adócsalás közben piacra dobott húsok eközben jelentős károkat okoznak az ágazat törvényesen működő szereplőinek. Az ő kárukat azonban senki nem téríti meg.
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter lapunknak azt mondta: reménytelen vállalkozás lenne, ha a tisztességes hústermelők, feldolgozók és kereskedők kártérítési pert indítanának a csalók ellen. Bizonyíthatatlan ugyanis, hogy a fellépésük nyomán az egyes piaci szereplőket mekkora kár érte, és mekkora haszontól estek el. Sőt még az is kétséges, hogy esetleges veszteségeik bizonyosan a csalók miatt keletkeztek. Elvileg felvethető lenne az állam, mint ellenőrző és piacszabályozó hatóság felelőssége, de ugyan ki vállalkozna egy ilyen, szintén kétes kimenetelű perre?
