galéria megtekintése

A nők40+ program tele van igazságtalansággal

19 komment


F. Szabó Emese

Nem sikerült túl jól a nők korai nyugdíjazásának szabályozása, ezért az idén ismét módosítani kell a programot, ez esetben nők40+ néven. Szakértők szerint azonban ez csak egy rosszul szabott zakó újragombolása, valójában vissza kellene hozni a korábbi rendszert.

Akad olyan hölgy az egyik nyugdíjügyekkel foglalkozó fórumon, aki saját bevallása szerint az állami 40+ program révén vonult nyugdíjba,

majd egy hét pihenés után visszament dolgozni – vagyis már 62 éves kora előtt megszerezte a teljes összegű nyugdíjat, és most ugyanúgy munkába jár, mint annak előtte.

Példája csak egy a támogatási rendszer anomáliái közül, amelyek a nyugdíjszakembereket is teljesen elbizonytalanítják. A nők kedvezményes nyugdíjazásának szabályozása most leginkább egy mind hosszabbra és hosszabbra varrott takaróra emlékeztet, amelyet azonban a másik végén folyamatosan bontanak.

 

A program alapgondolatával nincs baj: segíteni kellene azokat a nőket, akik 55 éves koruk felett már nem találnak munkát. Idén január elseje és április 30-a között jogosultsági időtől függetlenül ismét lehetőséget kapnak azok a 60 feletti nők és az 55 év feletti, legalább 37 év jogosultsági időt szerzett hölgyek, akik legalább egy hónapja regisztrált álláskeresők. A nők40+ elnevezésű program meglehetősen gáláns ajánlatot tesz:

ha a munkáltató vállalja a foglalkoztatásukat alapvetően nyolcórás munkaviszonyban, akkor az állam 146 ezer forint bruttó bérig a teljes bérköltséget átvállalja. Cserébe bizonyos ideig tovább kell foglalkoztatni a hölgyeket saját költségen.

A program eredményeképpen a résztvevők munkaviszonyban töltik a nyugdíjig hátralévő időszakot.

Simonovits András nyugdíjszakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a történet korántsem ilyen szép és kerek. Az ugyanis még rendben lenne, hogy a 60 évesnél idősebb nők a nyugdíjig visszamaradt egy évet ne megalázó álláskereséssel töltsék, és támogassa őket az állam.

Kérdés azonban, mit gondol ugyanez a rendszer az 55 év felettiekről.

Esetükben ugyanis a hátralévő időnek csak egy részét finanszírozza majd az állam. Vagyis ha még három éve van a nyugdíjig valakinek, akkor ennek az időszaknak nagyjából a felét támogatja az állam, a többi magánügy.

Talán abból indul ki a kormány, hogy a munkaadó egyszerűen nem rúgja ki a hölgyet, hanem továbbfoglalkoztatja még másfél évig. De ha nem így dönt – például mert inkább fölvesz egy másik 55 év felettit a munkahelyvédelmi akcióterv keretében, amely éveken át ad járulékkedvezményt –, akkor a nyugdíj előtt álló nő nem igazán nyer az ügyön semmit.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy nyugdíj előtt is van munkája
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy nyugdíj előtt is van munkája
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Hiszen vagy várhatja a következő 40+ programot, amely nyugdíjba segíti, vagy próbálkozik azon a munkaerőpiacon, ahol rendkívül kicsi az esélye arra, hogy állást találjon – hiszen korábban sem jött össze. A szakértő szerint egyéb gondok is vannak a rendszerrel, amely egyébként 2011-ben indult azzal a céllal, hogy majd százezer nőnek biztosítson lehetőséget az azonnali nyugdíjba vonulásra 40 év jogviszony után.

Szükség volt ugyanis az aránytalanságok korrekciójára és a nyugdíjkorhatárhoz közeledő nők munkaerő-piaci helyzetének javítására. Simonovits szerint ugyanakkor

korántsem mindenki jár rosszul: a támogatottak jelentős része magasabb nyugdíjjal és bőven 40 év feletti szolgálati idővel mondhat búcsút a munkaerőpiacnak.

Megoldás lehetne, ha a nők számára ismét bevezetnék a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét azzal a kitétellel, hogy a járandóság összege a korhatár előtti időszakban alacsonyabb. Ezzel megszűnhetne a most folyamatos toldozgatásnak tűnő, év elején újra és újra megnyíló támogatási programok sora, az érintettek pedig nem izgulnának amiatt, hogy vajon nekik is lesz-e lehetőségük idő előtt nyugdíjba vonulni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető