galéria megtekintése

A gazdaság helyett az államadósság stabilizálódott

2 komment

Hargitai Miklós
nol

Alaposabban megvizsgálva a látszólagos gazdasági növekedési adatokat, látható, hogy valójában csak szinten maradt a korábbi leszakadás - véli Surányi György egykori jegybankelnök. A Pénzügykutatót képviselő Lengyel László a hatalmon lévőktől és az ellenzéktől is a programot hiányolja.

A jelenlegi hatalomtól és az ellenzéktől egyaránt független műhelyekben is készülnek országreform-forgatókönyvek. A cél Magyarország becsületének és a közgazdász-jogász szakmai önérzet helyreállítása – hangzott el a Pénzügykutató Zrt., a Hetényi István Kör és a Szalay László Kör „Tartós lemaradás vagy felzárkózás és konszolidáció?" című budapesti konferenciáján.

Lengyel László bevezetőjében úgy fogalmazott: szeretnének üzenni a hatalmon lévőknek és az ellenzéknek is, hogy lehetett volna programot adni az országnak.

A Pénzügykutatót képviselő Lengyel László a hatalmon lévőktől és az ellenzéktől is a programot hiányolja
A Pénzügykutatót képviselő Lengyel László a hatalmon lévőktől és az ellenzéktől is a programot hiányolja
Teknős Miklós / Népszabadság

 

- Két alapvető szakmai újdonság merült föl az alkotmányozás kérdéseivel foglalkozó Szalay körben és a gazdasági perspektívákat elemző Hetényi körben. Egyrészt egyértelművé vált, hogy vizsgálnunk lehet – sőt kell – az alaptörvény alkotmányosságát, és tisztázni szükséges, hogy a politikai alkotmányozásnak vagyunk-e hívei, vagy egy olyan egalista felfogásnak, amely az alkotmányos értékekből és a részvétel jogából indul ki. Másrészt felül kell vizsgálni a gazdasági liberalizmus álláspontját, anélkül, hogy a másik végletig, a feltétlen államosításig elmennénk. Ezeknek a nézeteknek semmi közük az ellenzékhez, és semmi közük a kormányzó hatalomhoz – szögezte le Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója.

A Szalay László kör részéről Bárándy Péter egy lehetséges jogi helyreállítási folyamatról, illetve az annak érdekében elvégzett munkáról beszélt. - Annak érdekében, hogy Magyarország törvényes rendjét és alkotmányos struktúráját helyre lehessen állítani, a legfontosabb a jogalkotás rendbetétele. Ki kell zárni a képviselői partizánakciókat, hiszen a legproblémásabb törvényeket egyéni képviselői indítványként terjesztik elő, ismeretlen ügyvédi irodákban létrehozva. Fontos biztosítani, hogy utolsó perces módosítókkal ne lehessen jogot alkotni – hangsúlyozta.

Bárándy szerint a jó kormányzásnak az OECD iránymutatása alapján ott van esélye, ahol az állampolgár partnere a hatóságnak. Vagyis objektív tájékoztatást kap, valódi, eldöntendő kérdésekről szóló, és nem csak döntés utáni konzultációkban vehet részt, illetve együttműködhet a jogszabályok megalkotásában. Az unós jogalkotásban is részt vehetnénk szervezett lobbizással, ám mi ehelyett szabadságharcolunk – tette hozzá.

Hatásvizsgálat, indoklás, uniós szabályokkal ellentétes rendelkezést nem lehet hozni. Bárándy Péter arról is beszélt, hogy javaslataik szerint áttekinthetetlen és kezelhetetlen csúcsminisztériumok helyett az optimális kormányzati struktúra az ágazati minisztériumokra épülne. Ebben az országban ennek vannak hagyományai. Vissza kell állítani továbbá az államtitkári rendszer eredeti formáját és funkcióját is - hangsúlyozta.

A gazdaság helyett az államadósság stabilizálódott
A gazdaság helyett az államadósság stabilizálódott
Teknős Miklós / Népszabadság

A gazdasági alkotmányosság is válságban van. A jogszabályok egyetlen legitimáló ereje az állami akarat, nem kell hozzá morális elfogadhatóság. Megszűnt a tulajdonformák egyenlőtlensége (ki is került az alkotmányból), és a tulajdon szentségének tisztelete is – idézte föl a volt igazságügy-miniszter.

- Az alkotmánybíróság a mi felfogásunk és hagyományaink szerint a hatalommegosztás és a joguralom fő fóruma, akár az alkotmányozó hatalommal szemben is. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok kellenek, amelyek elválasztják az alkotmánybíráskodást a pártpolitikától. A létszám emelendő 21-re, hivatásos bírák, az MTA és jogász szakmai szervezetek javaslatai alapján a köztársasági elnök nevezze ki az alkotmánybírókat, vétójog nélkül. El kell távolítani a parlamenttől a bíróvá válás folyamatát – vélte Bárándy.

A köztársasági elnök politikai vétóját kizárná a javaslatuk, rákényszerítve az elnököt az alkotmánybírósági út igénybevételére.

- A bírósági reform fájdalmas terület minden jogásznak. Az ügyelvonást kizárttá tennénk, az egyszemélyi helyett a testületi igazgatás felé tolnánk el a hangsúlyt. Egy bírósági tanácsnak kell meghoznia az igazgatási döntéseket, főállású vezetővel és helyettesekkel – mondta el a Szalay kör előadója, azt is hozzátéve: előkészítés alatt áll egy ügyészségi törvényszövegük is, amely azonban továbbra is megtartaná a vádhatóság kormány alá rendelését.

Perverz jövedelemújraosztás következett be, az átlagos jövedelem rendelkezők már nem részesültek belőle

Surányi György egykori MNB-elnök a Hetényi kör nevében azt igyekezett bemutatni, hogy az elmúlt három-négy évben a magyar gazdaság hogyan teljesített régiós összehasonlításban. - Úgy tűnik, hogy a GDP-vel jellemezhető felzárkózás tempója nem változott: jelentősen leszakadtunk 2002-2003-ban, és azóta ez a tempó stabilizálódott. Csak Horvátország és Szlovénia mutatott a miénknél rosszabb eredményt – vázolta Surányi. Szerinte releváns kérdés az is, hogy van-e növekedési fordulat az elmúlt másfél évben. Válasza azonban egyértelmű nem: az időjárásfüggő agráriumot leszámítva tavaly is stagnáltunk. Egyetlen ágazatban, a járműgyártásban van növekedés, minden más szektor visszaesik vagy stagnál, és kizárólag a GDP-hez már 80 százalék fölötti arányban hozzájáruló export tartja mozgásban a gazdaságot. A beruházások 2013-ban lassú növekedésnek indultak öt évnyi zuhanás után, de regionális összehasonlításban nálunk a leglassabb a bővülés. GDP-arányosan 15-16 százalék a beruházások volumene: ez nagyjából az amortizációs pótlás szintje, 22 százalék alatt nincs kimutatható gazdaságfejlesztési hatás. Kritikusan alacsony a versenyszféra magánberuházásainak aránya.

- A munkanélküliség a közfoglalkoztatásban és a külföldön munkát vállalók miatt csökken, a versenyszférában nem keletkezett új munkahely négy év alatt – állította Surányi György, a pontos adatokat is kivetítve. Hozzátette még: a reálkeresetek alig 2 százalékkal emelkedtek, a háztartások végső fogyasztása viszont 5 százalékkal csökkent a kormányzati ciklus eleje óta.

- Az államháztartásban csak az adósság szintje stabilizálódott. 2008 óta minden évben a GDP 4 százaléka körül van a korrigált hiány - az MNYP-pénzek nélkül - szögezte le a közgazdász.

Surányi szerint azért nem élénkül a gazdaság, mert a növekedésgeneráló hatásokat a fékező impulzusok (különadók, adó- és járulékemelések) ellensúlyozzák.

- 2006 óta egyetlen költségvetési lazítás volt, 2012-ben, a GDP 2,5 százaléka erejéig. Ennek ellenére tartósult a recesszió, elsősorban a jövedelemeloszlásra gyakorolt hatás miatt. Az adórendszer változási nyomán több pénz maradt ugyan a fogyasztóknál, ám leginkább azoknál, akik a többletet már nem fogyasztásra költik. Perverz jövedelemújraosztás következett be, az átlagos jövedelem rendelkezők már nem részesültek belőle (az ő köreikben leginkább a külföldön elhelyezett megtakarítások nőttek). 2700 milliárd forintnyi pluszadó kivetésével stabilizálták a költségvetést (valójában a hiányt), de ezzel megfojtották a gazdaságot – állította Surányi György.

Szavai szerint az állami újraelosztás aránya nem csökkent (vagyis adócsökkentés nem volt), a versenyszférát és a legszegényebbeket adóztatják jobban. A külső egyensúly érezhetően javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitívvá vált (nem most, hanem 2009-2010-ben). De nem a dinamikus növekedés és az exportfellendülés miatt, hanem a beruházás és a fogyasztás befagyasztása okán.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.