A köztársasági elnök politikai vétóját kizárná a javaslatuk, rákényszerítve az elnököt az alkotmánybírósági út igénybevételére.
- A bírósági reform fájdalmas terület minden jogásznak. Az ügyelvonást kizárttá tennénk, az egyszemélyi helyett a testületi igazgatás felé tolnánk el a hangsúlyt. Egy bírósági tanácsnak kell meghoznia az igazgatási döntéseket, főállású vezetővel és helyettesekkel – mondta el a Szalay kör előadója, azt is hozzátéve: előkészítés alatt áll egy ügyészségi törvényszövegük is, amely azonban továbbra is megtartaná a vádhatóság kormány alá rendelését.
Perverz jövedelemújraosztás következett be, az átlagos jövedelem rendelkezők már nem részesültek belőle
Surányi György egykori MNB-elnök a Hetényi kör nevében azt igyekezett bemutatni, hogy az elmúlt három-négy évben a magyar gazdaság hogyan teljesített régiós összehasonlításban. - Úgy tűnik, hogy a GDP-vel jellemezhető felzárkózás tempója nem változott: jelentősen leszakadtunk 2002-2003-ban, és azóta ez a tempó stabilizálódott. Csak Horvátország és Szlovénia mutatott a miénknél rosszabb eredményt – vázolta Surányi. Szerinte releváns kérdés az is, hogy van-e növekedési fordulat az elmúlt másfél évben. Válasza azonban egyértelmű nem: az időjárásfüggő agráriumot leszámítva tavaly is stagnáltunk. Egyetlen ágazatban, a járműgyártásban van növekedés, minden más szektor visszaesik vagy stagnál, és kizárólag a GDP-hez már 80 százalék fölötti arányban hozzájáruló export tartja mozgásban a gazdaságot. A beruházások 2013-ban lassú növekedésnek indultak öt évnyi zuhanás után, de regionális összehasonlításban nálunk a leglassabb a bővülés. GDP-arányosan 15-16 százalék a beruházások volumene: ez nagyjából az amortizációs pótlás szintje, 22 százalék alatt nincs kimutatható gazdaságfejlesztési hatás. Kritikusan alacsony a versenyszféra magánberuházásainak aránya.
- A munkanélküliség a közfoglalkoztatásban és a külföldön munkát vállalók miatt csökken, a versenyszférában nem keletkezett új munkahely négy év alatt – állította Surányi György, a pontos adatokat is kivetítve. Hozzátette még: a reálkeresetek alig 2 százalékkal emelkedtek, a háztartások végső fogyasztása viszont 5 százalékkal csökkent a kormányzati ciklus eleje óta.
- Az államháztartásban csak az adósság szintje stabilizálódott. 2008 óta minden évben a GDP 4 százaléka körül van a korrigált hiány - az MNYP-pénzek nélkül - szögezte le a közgazdász.
Surányi szerint azért nem élénkül a gazdaság, mert a növekedésgeneráló hatásokat a fékező impulzusok (különadók, adó- és járulékemelések) ellensúlyozzák.
- 2006 óta egyetlen költségvetési lazítás volt, 2012-ben, a GDP 2,5 százaléka erejéig. Ennek ellenére tartósult a recesszió, elsősorban a jövedelemeloszlásra gyakorolt hatás miatt. Az adórendszer változási nyomán több pénz maradt ugyan a fogyasztóknál, ám leginkább azoknál, akik a többletet már nem fogyasztásra költik. Perverz jövedelemújraosztás következett be, az átlagos jövedelem rendelkezők már nem részesültek belőle (az ő köreikben leginkább a külföldön elhelyezett megtakarítások nőttek). 2700 milliárd forintnyi pluszadó kivetésével stabilizálták a költségvetést (valójában a hiányt), de ezzel megfojtották a gazdaságot – állította Surányi György.
Szavai szerint az állami újraelosztás aránya nem csökkent (vagyis adócsökkentés nem volt), a versenyszférát és a legszegényebbeket adóztatják jobban. A külső egyensúly érezhetően javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitívvá vált (nem most, hanem 2009-2010-ben). De nem a dinamikus növekedés és az exportfellendülés miatt, hanem a beruházás és a fogyasztás befagyasztása okán.
