galéria megtekintése

A forint a Krím árnyékában

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 17. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Csak felületes szemlélő számára lesz a következő napokban eseménytelenül nyugodt a hazai piac. Lényeges, ár- és árfolyam-befolyásoló hatással bíró magyar makroadatot valóban nem ismertetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mire figyelni a héten. A nemzeti ünnep előtti napokban ugyanis „jó sok minden történt”, aminek hatása áthúzódhat erre a hétre..

A forint például pénteken napközben több mint kétéves mélypontra került az euróval szemben – mutatnak rá a CIB Bank elemzői. A kurzus 315 fölött is járt, ez pedig nem túl szívderítő. Mindez az ukrán helyzettel kapcsolatos aggodalmakra vezethető vissza. Túl közel vagyunk, hogy hatás nélkül maradjon – mondta a közelmúltban a Népszabadságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

– Aligha kérdéses, hogy a Krím félszigeti vasárnapi népszavazás után az áll majd a középpontban, hogy kinek mi lesz a következő lépése. Bizonytalan, hogy közelebb kerülünk-e egy katonai konfliktushoz, s milyen gazdasági szankciókat helyez kilátásba az Egyesült Államok és Európa Oroszországgal szemben – fejtegette Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Mindennek tehát további hatásai lehetnek a forintra, általános nyomás nehezedik majd rá – jegyezte meg.

Ennek következményei már a jegybankig is eljutottak, hiszen Balog Ádám MNB-alelnök múlt heti nyilatkozatában arra utalt, hogy a nemzetközi helyzet hatására véget érhet az utóbbi hónapok sorozatos kamatcsökkentése. Kérdéses, ezzel kapcsolatban érkezik-e még valami utalás az MNB részéről. Ilyen várakozások közepette kerül sor csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és 10 éves kötvényaukcióira. Az ezeken kialakuló hozamszintek pontosan mutathatják majd a magyar gazdaság megítélését ezekben a napokban.

 

Mindezeken felül – amelyek persze nem csak magyar gazdasági szereplők hangulatát befolyásolják – az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottságának kamatdöntő ülésére figyelnek majd a befektetők. A döntést szerda este teszi közzé a szervezet, amiből talán nem is a kamat szintje, hanem a jelenleg havi 65 milliárd dolláros amerikai kötvényvásárlási program (QE3) méretéről szóló hírek lesznek az igazán érdekesek. Bár az elmúlt két-három hónapban a korábban megszokottnál kedvezőtlenebb adatok láttak napvilágot Amerikában, ezek jelentős része a rossz időjárás eredménye volt.

Így várhatóan tovább csökkentik az eszközvásárlási program havi keretösszegét, az eddigiekkel megegyező mértékben és szerkezetben, vagyis ötmilliárd dollárral az állampapír- és ötmilliárd dollárral a jelzálog-fedezetű értékpapír-vásárlásokat. Így az erre fordítandó forrás összességében 55 milliárdra csökken – vélekedik Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. Erre enged következtetni több Fed-döntéshozó közelmúltbeli megszólalása, csakúgy mint az új Fed-elnök, Janet Yellen kongresszusi meghallgatása is.

A fő kérdés persze a kamatpálya jövőbeli alakulásával kapcsolatos iránymutatás lesz. A korábban a kamatemelés egyik feltételeként megfogalmazott 6,5 százalékos munkanélküliségi ráta elérése jóval közelebb van, mint ahogy arra a Fed korábbi előrejelzéseiben számított. Így könnyen elképzelhető, hogy ezzel kapcsolatban új elem jelenik meg a kommunikációban – ez lehet a számszerű érték csökkentése, a munkapiaci feltétel teljes elhagyása, esetleg újabb változók bevonása. Az is lehetséges, hogy a januárihoz hasonló módon ismét hangsúlyozzák, hogy jóval a 6,5 százalékos érték alá kell esnie a rátának, hogy megfontolják az irányadó kamat felfelé módosítását.

A piac jelenleg 2015 közepére várja az első kamatemelést, szerda estét követően azonban ez megváltozhat. A héten jelenik meg a három legfontosabb ingatlanpiaci adat is az Egyesült Államokban. A kiadott építési engedélyek és az induló lakásépítések számával kapcsolatban az elemzők februárban a tavaly tavasszal induló – egy évre vetítve – 0,85–1,1 millió közötti ingadozás folytatódására számítanak. A használt lakások eladásának havi száma pedig tavaly júliusban hatéves csúcsra emelkedett, azóta azonban jelentős, közel 15 százalékos visszaesés történt. Kérdés: hogyan folytatódik ez a tendencia?

A két adatból az utóbbi alakulása lehet az érdekesebb – főként, hogy ezen eladások számának hatéves csúcspontja volt az egyik fő elemzői érv amellett, hogy az amerikai likviditásbővítő program kivezetését tavaly szeptemberben megkezdték. Ha a mutató alacsonyabb maradna, az gyengítheti a Fed elkötelezettségét a kivezetési szándék folytatása mellett. Európában a német ZEW és az euróövezeti fogyasztói bizalmi index lesz középpontban. Előbbi lehet az érdekesebb, bár csupán enyhe növekedésre lehet számítani – ha így lesz, az a német gazdaság bővülésére utal, ami a magyar gazdaság számára is jó előjel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.