A kormányzáshoz nincs szükség a kétharmadra, mert a napi ügyeket a kabinet feles többséggel is viheti – mondta Lövétei. Ám könnyen előfordulhat, hogy az élet meghaladottá tesz korábban sarkalatos törvényekbe foglalt rendelkezéseket, vagy a Fidesz esetleg csak aktuálpolitikai megfontolásokból változtatna valamit. Ha viszont nincs kétharmad, a sarkalatos törvények körének az alkotmányjogász szerint teljesen értelmetlen bővítése könnyen visszaüthet, mert a kormánypártok a korábban maguk alkotta szabályozást sem módosíthatnák.
A Fidesznek alapvetően az ilyen helyzetektől sem kell tartania – fogalmazott Krekó –, mert a Jobbik és az LMP képviselői, esetleg a függetlenek közül nagy valószínűséggel találnának legalább egy partnert. Lövétei álláspontja: ez akár így is lehet, de ehhez képest talán jobb, ha a Fidesz maga rendelkezik minősített többséggel, mert akkor nem kényszerül esetleg súlyos politikai kompromisszumokra például a szélsőjobbal.
A közjogi rendszer átalakítása kapcsán egyébként nem sok kérdés maradt függőben a szakértők szerint. Az egyik, kétharmadot igénylő ügyként mindketten a köztársasági elnök jogköreinek bővítését említették. Korábban felvetődött, hogy 2017-től Orbán Viktor tölthetné be az államfői tisztséget, de a jelenlegi elnöknél lényegesen szélesebb hatáskörökkel.
A prezidenciális rendszer felé való elmozduláshoz alkotmánymódosításra lenne szükség, csakhogy ehhez az ellenzék nemigen asszisztálna – legalábbis ezt gondolja a politológus. Ugyanakkor elég bizarrnak tartaná, bár nem zárná ki, hogy Orbán Viktor – akinek a népszerűsége ma csökkenni látszik – úgy akarna beleülni a nagyobb hatalmat jelentő államfői székbe, hogy nem adnak lehetőséget az államfő közvetlen választására.
A Fidesz számára a választási törvények tűnnek a legfontosabbnak – hangsúlyozta Krekó. A kormánypártok pillanatnyi érdekeiknek megfelelően bármikor készek módosítani a feltételeket, és ha további szavazókat veszítenek el, a politológus szerint bizonyosan lépni is fognak. Az új rendszert viszont a választások előtt alakítanák ki, az aktuális erőviszonyokhoz igazítva azt.
Ha például nem biztos, hogy az egyéni választókerületek többségében a Fidesz nyerhet, akár csökkentenék az egyéni mandátumok számát, és több helyet osztanának ki listáról. Az ellenzék nehezen tehetné meg, hogy erre nemet mondjon – tette hozzá –, hiszen részben éppen azt kritizálták, hogy a Fidesz a korábbinál is aránytalanabbá tette a rendszert. A választási törvény módosításához elég a jelen lévő képviselők kétharmada is, ha valaki hiányzik az ellenzéki oldalon, a javaslat átmehet.
A politológus nem tartja kizártnak, hogy a kormánypártok biztonsági játékot folytassanak. Vagyis: ha az alaptörvényt vagy valamelyik sarkalatos törvényt akarnák módosítani, azt február végéig megteszik. Az államfő jogkörének bővítéséről vagy a választási törvényekről azonban szerinte ilyen sietve nem tudnak dönteni, mert mindkét kérdés összefügg azzal, hogy miként alakul a Fidesz támogatottsága. Sőt, ezek a módosítások akár negatívan is hathatnának a veszprémi választás eredményére.
Csütörtökön egyébként a Nemzeti Választási Bizottság kitűzte az időközi voksolás időpontját: az érintett 25 Veszprém megyei település polgárai február 22-én járulhatnak az urnákhoz.
