A kisteleki rendőrség egy hónapot üldögélt a feljelentésen, majd – megállapítva, hogy a hamisított levelet a nyugdíjfolyósítónak küldték, annak pedig Budapesten van a központja – illetékesség hiánya miatt áttette az ügyet Budapestre, a XIII. kerületi rendőrkapitányságra. A fővárosi rendőrök arra hivatkozva, hogy az elkövető személye a nyomozás során nem volt megállapítható, 2011. október 21-én felfüggesztették a nyomozást. A határozatban ugyan azt írták, teljesítették a szükséges és lehetséges eljárási cselekményeket, de mivel konkrétan csak a feljelentésben foglaltakat ismételték meg, jó ok van azt hinni, hogy nem sok egyebet csináltak.
December 15-én a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség megállapította, hogy a rendőrség nem végzett el minden lehetséges nyomozati cselekményt, és elrendelte a nyomozás folytatását. 2012. március 21-én dr. Váradi Attila rendőr alezredes ismét felfüggesztette az újrakezdett nyomozást. Az alezredes azt írta: ha az elévülési időn belül „az elkövető kiléte megállapítást nyerne”, akkor az eljárást újra „folyamatba tennék”. Vagyis, ha valaki a rendőrség helyett kinyomozná a csalót, akkor esetleg eljárnának ellene. Az illetékes ügyészség azonban másodszor is elrendelte a nyomozás folytatását. Kovács bácsi minden hatóságnak emlegette, hogy szembesíteni kellene őt azzal a hölggyel, akivel fölbontották az eltartási szerződést – de ezt egyetlen nyomozó sem tartotta szükségesnek.
2013 januárjáig nem történt semmi. Kovács János újra írt az ügyészségnek, de akkor már onnan sem kapott választ – ezt követően fakadt ki egy hónap múlva, hogy ugyan vegyék már emberszámba. A nyugdíjfolyósítónak is írt egy levelet, kérve, hogy fizessék ki a kéthavi nyugdíját, hiszen idős, beteg ember, járni alig tud. Kölcsönt kellett kérnie, két év után már nagyon sürgetik, hogy adja vissza. A nyugdíjfolyósító azt felelte: az ügyében rendőrségi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig nem tudnak intézkedni. Kovács bácsi csak 2013. július elején, a nyugdíjfolyósító leveléből értesült arról, hogy a XIII. kerületi rendőrség már fél évvel korábban áttette az ügyében a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságához.
Ameddig ott nyomoznak, és meg nem állapítják, hogy a nyugdíjfolyósító jogalap nélkül utalta át Kovács bácsi nyugdíját a (hamis levélben jelzett, más nevén lévő) számlára, addig „nem áll módjukban” kiutalni az elveszett pénzt. A nyomozás során megtalálták azt, akinek a számlájára megérkezett az összeg. Ő azt mondta, fölvette és átadta a pénzt egy nőnek, aki munkát ígért neki. Fölmerült még két férfi neve: ők szintén arra a lakcímre voltak bejelentve, ahová a számla tulajdonosa. Őket nem tudták kihallgatni, mert az adott lakcímen nem találták. Találtak viszont egy másik nőt, aki sem Kovács bácsit, sem a másik két férfit nem ismerte.
Nem is lakott ott, csak be volt oda jelentve, hogy a gyerekét Kisteleken járathassa óvodába. Írásmintát vettek a fellelt személyektől – köztük attól a nőtől is, akivel Kovács bácsi az eltartási szerződést megkötötte, majd felbontotta –, de az írásszakértő szerint egyikük sem írhatta a Nyugdíjfolyósítónak küldött levelet. Ekkor aztán az adónyomozók tudománya is elfogyott, megszüntették a nyomozást, mert az eljárás további folytatásától nem várható eredmény. Most, hogy már nem volt folyamatban a nyomozás, a nyugdíjfolyósítónak is kellett válaszolni valamit Kovács bácsi ismételt leveleire. Azt felelték, hogy azért nem fizetnek, mert a nyomozás nem állapított meg bűncselekményt.
Megkérdeztük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság sajtóosztályát: nem érzik-e úgy, hogy mulasztást követtek el, amikor nem ellenőrizték, hogy a kézzel írt levélben megadott bankszámlaszám valóban Kovács János nevén van-e, és ezen a jogcímen nem tudnák-e kifizetni neki most, utólag az elveszett nyugdíját? Megkérdeztük azt is: ha nincs is konkrét kötelezettségük e nekik csekély, de az idős férfinak jelentős összeg kifizetésére, nem tehetnék-e meg, hogy méltányosságból megtérítik a kárát? Szőke Lovas Zsuzsa szóvivő azt válaszolta: mulasztást nem követtek el, mert egy 2006-os jogszabályváltozás óta elegendő a nyugdíjas levélben tett, megfelelő tartalmú nyilatkozata. Méltányosságra sincs mód, hiszen a 139 ezer forint ismételt kiutalása „a többi ellátott kárára, mindenfajta fedezet és törvényi felhatalmazás nélkül történne.”
