Igen sok érintett személyről és meglehetősen nagy summáról van tehát szó. Szekér Judit hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy a végrehajtói munka ne élethosszig tartó hitbizomány legyen. Az előterjesztés szerint a megbízatás hét évre szól majd, és utána ismét pályázniuk kell azoknak, akiknek a tevékenységével kapcsolatban kifogás merült fel. Az viszont újabb megmérettetés nélkül maradhat, aki jól teszi a dolgát, tehát nem érkezett panasz ellene.
Változnak a képesítési követelmények is: az 1958 januárja után született végrehajtóknak el kell kezdeniük a jogi egyetemet, különben nem maradhatnak a pályán – tájékoztatott a miniszteri biztos. Az idősebbeknek ezt már nem írják elő, nekik viszont jogi végzettséggel rendelkező helyettest kell alkalmazniuk. Szekér Judit szerint erre azért van szükség, mert csak jogászokkal biztosítható, hogy a végrehajtók magas színvonalon végezzék a munkát.
Eddig a végrehajtói kamara köztestületként látta el a szakmai felügyeletet, és az igazságügyi tárcának csak korlátozott jogosítványai voltak. A miniszteri biztos szerint ez nem bizonyult szerencsés megoldásnak, mert egyszerre nehéz ellenőrizni és érdekképviseleti tevékenységet folytatni, s a kamaránál gyakran ez utóbbi jelent meg hangsúlyosabban. Március 1-jétől ezért a végrehajtók működésének szakmai felügyeletét az Igazságügyi Hivatal látja el. Szekér Judit elmondta azt is, hogy a kamara megszűnik majd, és végrehajtói kar alakul, amely továbbra is érdekképviseleti szervezetként működik, ugyanakkor a szakmai munkát támogató szerepe is lesz.
A végrehajtói szervezet működésével kapcsolatos közfeladatokat a kar hivatali szervezete látja majd el, amelynek vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki. Ennek a szervezetnek a dolga lesz egyebek mellett, hogy vezesse a nyilvántartásokat, a névjegyzéket, s kísérje figyelemmel, hogy a végrehajtók megfeleljenek a szakmai előírásoknak. A kamara vagyonát is ez a hivatal kezeli. Szekér Judit arra a kérdésünkre, hogy a struktúra átalakítását a korábbi visszaélések indokolták-e, csak annyit mondott: az átvilágítás után valóban a kamara gazdálkodásában tapasztalt szabálytalanságok miatt tettek feljelentést, mert nem működött a belső ellenőrzés, és hiányzott a megfelelő szabályozás is. Miután az ügyben nyomozás folyik, erről többet nem kívánt nyilatkozni.
Több lesz a végrehajtó
Az ügyfeleket, tehát az adósokat és a hitelezőket nyilván az érdekli, hogy mit remélhetnek a rendszer átalakításától. A miniszteri biztos állítja, hogy a szorosabb kontroll hatására bizonyosan szakszerűbbé válik a munka. Hozzátette: emelni akarják a végrehajtói létszámot is. Ma 181-en vannak – vagyis a 212 fős keret sincs betöltve –, de az év végén már 232-en lesznek. Szekér Judit úgy véli, ha több végrehajtó dolgozik, elvárható, hogy az érintettekkel személyesen, a konkrét eset körülményeire figyelemmel foglalkozzanak. A cél egyébként csupán annyi – mondta –, hogy
legyen kicsit elégedettebb az adós és a végrehajtást kérő is.
Arra a felvetésre, hogy olcsóbbá válhat-e a végrehajtás, a miniszteri biztos kijelentette: a díjrendeletet is átdolgozzák. Ma a behajtott összeg nagyjából tíz százaléka terheli az adóst, ezért megállapítanak egy ésszerű felső határt, mert a nagy értékű követeléseknél irreálisan magas a díj. De az is jól jár, akinek csak viszonylag kevés pénzzel tartoznak, mert a végrehajtást kérőnek a mostaninál kevesebbet kell majd megelőlegeznie.
Az Igazságügyi Hivatalnál március óta működik a Bírósági Végrehajtók Ellenőrzési Főosztálya, ahol hamarosan már több tucat ellenőr fog dolgozni – tudtuk meg Szeiberling Tamás főigazgatótól. Legalább hat, egyenként három fős – jogászból, pénzügyesből, végrehajtói tapasztalatokkal rendelkező emberből álló – revizori csoportot hoznak létre, és ellenőrzési terv alapján vizsgálják majd a végrehajtói irodák működését. Ugyanakkor a kamara elnöke, a törvényszék elnöke és az igazságügy-miniszter soron kívüli vizsgálatot is elrendelhet. Mindez egyébként nem igényel költségvetési forrást, mert a végrehajtói általános költségátalány fele, évi mintegy félmilliárd forint a hivatalt illeti, ami fedezi az új feladattal kapcsolatos többletköltséget.
Az Igazságügyi Hivatal felügyeli a panaszok kezelését is – közölte a főigazgató. Az ügyintézés továbbra is a kamara – illetve a kar – feladata, ám ha valamilyen anomáliát tapasztalnak, közbeléphetnek. Havonta 100-120 körüli bejelentés érkezik, így egyelőre szinte mindegyik sorsát figyelemmel kísérhetik, de a főigazgató a panaszok számának növekedésére számít. Ha a felek azt érzékelik, hogy a beadványokkal érdemben foglalkoznak – magyarázta –, biztosan egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.
