Az új városvezetés – bizonygatja Bácskai János polgármester – felpörgette a lakáskiváltást, így tavaly ledózerolhatták a második, most pedig a harmadik házat. S ezzel végleg eltűnik Ferencváros hírhedt gettója. A Dzsumbuj valójában hat ház volt a Gubacsi út és az Illatos út közé ékelődve. Az egymással szemben álló épületeket lépcsőházak kötötték össze. Meszelt fal, függőfolyosó, minden ajtó mögött két lakás.
Középen a közös vécé, két oldalon a lakások. A 28 négyzetméteres szobakonyhák némelyikében fürdőszobát is kialakítottak, itt-ott bevezették a gázt. Az önkormányzat a kilencvenes évek elején felajánlotta, hogy aki kéri, megkapja a lakás megüresedett párját. Alig néhány tucatnyian éltek a lehetőséggel. A telep eredetileg 430 lakásból állt. Körötte semmi. Elhagyatott gyártelep, kiürült üzletek. Már 1937-ben, új korában sem számított elit vagy éppen mintalakótelepnek. Nem is annak szánták. Első lakói a szintén szegénynegyednek számító, bontásra ítélt Auguszta-telepről költöztek ide.
Ők még örültek a szobakonyhás lakásoknak, a játszótérnek. Lelkesedésből még járdát is csináltak. A Dzsumbuj csúfnév azonban már az első években ráragadt a házakra. A telepen „fénykorában” csaknem kétezer ember élt, de a pontos számokat már régóta nem tudta senki. Ide nem jártak népszámlálók, önkormányzati emberek, a rendőrök is inkább csak razziázni. A Dzsumbujban belülről vágtak rendet. A rendszerváltozás után pedig megérkezett az új kaszás is, a kemény drog.
Jól megfért a régiekkel. Hosszú életre amúgy sem számított ott senki, elég volt azt a rövidet is végigcsinálni, ami jutott. A nyolcvanas évek közepére kicserélődött a Dzsumbuj népe. A megüresedő lakásokba vidéki, elszegényedett, főként roma családok költöztek egy jobb élet reményében. A lakók többsége önkényes lakásfoglaló volt. A szegregáció, a szinte élhetetlen környezet és a munkanélküliek magas aránya miatt a Dzsumbujt még fényes nappal is jobb volt elkerülni.
A telep végleges felszámolásakor összesen 306 lakást ürítettek ki, amelyben 200 család élt. A hivatalos bérlők két lehetőség közül választhattak: cserelakásba mennek vagy pénzbeli megváltást kérnek. A Vagyonkezelési, Városüzemeltetési és Felújítási Iroda ügyintézőivel való egyeztetés után 69 család a pénzt kérte, 131 család a közösen kiválasztott cserelakásba költözött. A Népszabadság kérdésére válaszolva Bácskai János hangsúlyozta: mindegyik csereingatlan a kerületben található.
A pénzbeli térítés összege a lakás nagyságától függően 180-200 ezer forint volt négyzetméterenként. A kisebbeknél ez 5,6 millió, a dupla lakásoknál 10 millió forint lelépési díjat jelentett. A Dzsumbuj helyén innovatív kisvállalkozásokat látna szívesen Bácskai János. Már konkrét érdeklődő is van, de az értékesítésre nyílt pályázatot írnak ki. A polgármester feltett szándéka, hogy a szomszédos Kén utcai „Kisdzsumbujt” is felszámolja a következő ciklus végére.
