Egyszer már kísérletet tettek erre július közepén, de akkor kudarcot vallottak. A fő gond az volt, hogy több (elsősorban kelet-közép-európai) tagország ellenezte a külpolitikai csúcsposztra jelölt olasz külügyminisztert, Federica Mogherinit, mert túlzottan oroszbarátnak és tapasztalatlannak találták.
Ám a mostani EU-tanácskozás előtt változatlanul őt tartják a legesélyesebb versenyzőnek, amire két magyarázat is van. Matteo Renzi olasz kormányfő azóta is hatékonyan lobbizik érte, és a női-férfi/baloldali-jobboldali megfontolások szintén Mogherini kezére játszanak.
 |
Federica Mogherini tapasztalatlan, de minden más követelménynek megfelel
Tony Gentile / Reuters |
S itt kerül képbe Donald Tusk lengyel kormányfő, akit az Európai Tanács elnöki posztjának várományosaként emlegetnek. Ő háromszorosan is ellentéte Federica Mogherininek: nemcsak férfi és jobboldali, hanem ráadásul „új”, azaz kelet-európai tagállamból érkezik. A sikertelen júliusi csúcstalálkozó után Angela Merkel német kancellár – akinek a véleménye személyi kérdésekben is meghatározó – közölte, hogy a külpolitikai posztot szociáldemokrata jelöltnek kell adni. Azért is mondta ezt, mert hírek szerint már akkor győzködte Tuskot, hogy vállalja el Van Rompuy pozícióját.
Beállt a lengyel jelölt mögé David Cameron brit miniszterelnök is, állítólag azért támogatja Tuskot, mert – reményei szerint – ellensúlyozná a túlságosan föderalistának tartott Jean-Claude Junckert. (A luxemburgi Juncker kinevezésére mindössze két tagállam szavazott nemmel: Nagy-Britannia és Magyarország.) Cameron szóvivője szűkszavúan annyit mondott, hogy London olyan jelöltet pártol, aki nyitott a brit reformelképzelésekre. A Cameron-kormány azzal az ígérettel próbálja ugyanis elnyerni a választók szimpátiáját, hogy újratárgyalja Nagy-Britannia és az unió viszonyát.
Az EU-csúcsokon persze minden borulhat az utolsó pillanatban, de ellenjelöltek erre az esetre is készen állnak. A külpolitikai főképviselő pozíciójára esélyesnek tartják még Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert és Krisztalina Georgieva bolgár EU-biztost is, csakhogy ők jobbolda liak, azaz csupán akkor jöhetnek szóba, ha Van Rompuy utódja baloldali lesz.
Baloldaliként az Európai Tanács állandó elnökévé válhat Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő, akinek az erőssége, hogy nő, a gyengéje viszont, hogy országa nem tagja az euróövezetnek. Felmerült Enda Kenny jelenlegi ír és Valdis Dombrovskis egykori lett miniszterelnök neve is.
Bár hivatalosan nem szerepel a brüsszeli csúcs napirendjén, minden bizonnyal szóba kerül a tárcák szétosztása az EU-biztosok között.
Az európai kormányok gőzerővel lobbiznak a legfontosabb területekért, Jean-Claude Juncker azonban jelezte, hogy a végső felállásról csak szeptember első felében tud dönteni. Már csak azért is, mert előbb ki kell derülnie, hogy ki ülhet a külpolitikai főképviselő székébe: a szerencsés nyertes automatikusan az Európai Bizottság alelnöki posztját is megszerzi.
