galéria megtekintése

Vasárnap megint megtöltik a Lánchídat a négykerekesek

0 komment


Danó Anna

A kerékpáros Critical Mass példáját követve vasárnap egykor immár harmadjára gyülekezik a „kritikus tömeg” Budapesten, a Clark Ádám téren. Igaz, a résztvevők ezúttal nem kettő, hanem négy keréken érkeznek.

A Rehab Critical Mass hívására a világon először Budapesten tartottak figyelemfelkeltő felvonulást a másként képes emberek. Eddig összesen 7000-en vonultak fel velük, és 3000-en írták alá az akadálymentesítést és valódi társadalmi egyenlőséget sürgető petíciójukat.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A Rehab Critical Mass felvonulás a „Legjobb civil akció” kategóriában idén már megkapta a Civil díjat.

 

„Magyarországon sokan azt gondolják, hogy csak azoknak lehetnek szükségletei, akik sokan vannak. Azt szeretnénk megmutatni, hogy mi is elég sokan vagyunk – mondta Kiss Csaba, a rendezvény 37 éves ötletgazdája lapunknak két éve a mozgalom megszületésekor. A fiatal férfi informatikus, vagy ahogy magát nevezi: online bibliaoktató. „A biciklistársadalom évekig rendezett felvonulást »kritikus tömeg« elnevezéssel. Nem tettek mást, csak egyszerűen megmutatták azt, vannak annyian, hogy muszáj velük számolni. Mi sem akarunk többet” – állította akkor.

Idén azonban már hiába kerestük, hogy együtt vegyük lajstromba, mi történt, mióta már kétszer is összegyűjtötték az utcára saját kritikus tömegüket, elzárkózott a nyilatkozat elől. Ő már nem tagja a csapatnak, a miértre pedig nem akar válaszolni – hárította el a kérdéseinket.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A nyolcpontos petíciójuk is harmadik évébe lépett, az abban megfogalmazott követelések nem vesztették aktualitásukat. Egyebek mellett egyenlő feltételeket kívánnak az oktatásban, a munkaerőpiacon és az önálló életük szervezésében. Azt is kérik, hogy az embert ne csak a vélt gazdasági hasznossága alapján, hanem emberi mivoltáért vegyék számba, mindenkinek biztosítanak egyenlő esélyt, egyenlő bánásmódot.

Miután minden szolgáltatásnak ára van, elvárják, hogy az állam juttassa az egyént megfelelő jövedelemhez: elsősorban munkahelyteremtéssel, másodsorban szociális juttatások formájában. Választhasson a fogyatékos gyermeket nevelő szülő, hogy munkát vállal, és segítőt vesz-e igénybe gyermeke ellátásához, vagy maga gondozza őt. Az állam által ápolási díjként jelenleg biztosított legmagasabb összeg havonta 53100 forint, miközben a létminimum összege 87000 forint. Ezenkívül kérnek még komplex rehabilitációs rendszert, valós akadálymentesítést, egyenlő esélyű hozzáférést az infokommunikációs és jogi környezethez is.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Az első demonstráció után 2014-ben lapunknak Szekeres Pál miniszteri biztos azt nyilatkozta: „A fogyatékossággal élő emberek számíthatnak a kormányra”. Hozzátette: az elhangzott követelések a most is folyamatosan működő programok részfeladatai. Hozzátette: bízik abban, hogy ebben a kormányzati ciklusban születnek jó intézkedések, amelyek nyomán a most megfogalmazott petíciós pontok mellé zöld pipák kerülhetnek. Arra a kérdésre, lát-e esélyt, hogy az érintettek ápolási díjként a létminimum összegét megkaphassák, Szekeres Pál akkor azt válaszolta: a konkrét összegre most nem tud érdemben reagálni, de meg fogják vizsgálni a petíció minden egyes pontját, mert a kormány erős szándéka, hogy javítson a feltételeken.

Azóta az egyik négy keréken guruló aktivista szerint mindössze annyi történt, hogy a támogató szolgálat rendszerében megindult valami, és vannak reményt adó elképzelések. Például hallotta, hogy talán hamarosan támogatott lakhatási program indul. Vannak civil kezdeményezések, amelyek az önálló vagy önrendelkező életet segítik elő. Egyre több új segédeszköz, applikáció van, amelyek javíthatják az életminőséget. Jó lenne, ha ezekre is lenne TB-támogatás – tette hozzá. Jó lenne, ha aki munkaképtelen (kevés van), annyi jövedelmet kapna, amiből meg lehet élni. Aki meg képes dolgozni, annak legyen meg ez a lehetősége. Az mondják, hogy nem volt még ilyen magas a foglalkoztatási arány. Oké, de leginkább az enyhe fogyatékossággal élők körében igaz ez – mondja végül.

Kinek, mennyi az ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozónak jár.

Alapösszegű díjat kapnak mindazok, akik

a) súlyosan fogyatékos vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti személy ápolását, gondozását végzik.

Az ápolási díj havi bruttó összege (2016. évben) 29.500 forint, azaz nettó: 26.550 forint Ennél valamivel többet, kiemelt díjat kaphat az a hozzátartozó, aki olyan személy gondozását, ápolását végzi,

a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes

b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. A kiemelt ápolási díj összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 180 százaléka, 53.100 forint, nettó 47.790 forint.

Emelt összegű ápolási díjra jogosult az, aki súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. Ennek havi összege szintén a központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 150 százaléka, amely 44.250 forint, nettóban 39.825 forint.

Az ápolási díj szolgálati időt is biztosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék mértéke 2016. évben 10 százalék.

Fotóink a Rehab Critical Mass tavalyi felvonulásán készültek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.