Vas és Kisalföld szavazói voltak a legbuzgóbbak
Vas megyében adták le a legtöbb érvényes szavazatot (a voksok 49,35 százaléka volt érvényes), Győr-Moson-Sopron pedig a második lett 48,57 százalékos eredménnyel. De vajon miért ez a két nyugati térség utasítja el a legradikálisabban a menekülteket, s minek szól a választói aktivitás?
Sem Vas, sem Győr-Moson-Sopron nem tekinthető homogén megyének. A térség polgárosultabb nagyvárosaiban a részvételi hajlandóság a megyei átlagok alatt maradt. Vas megyében, Szombathelyen 43,78, százalék szavazott érvényesen, a Kisalföld megyeszékhelyén, Győrött, a térség legnyitottabb városában pedig az érvényes szavazatok száma alig haladta meg a 43 százalékot. Meglepő, hogy a Fidesz egyik leghűségesebb városában, Sopronban megjelent ugyan a jogosultak 50,1 százaléka, de bő 6 százalékuk érvénytelen szavazatot adott le. Így az érvényes voksok aránya a megyei átlag alatt maradt.
A kisebb vasi városok többsége sem érte el a kis falvak esetenként 50 százaléknál is magasabb részvételi arányát.
Celldömölkön, ahol a megyei MSZP még saját polgármesterét sem tudta meggyőzni arról, hogy ne szavazzon, 46,52, Sárváron, a fürdőváros nyugalmát, idegenforgalmát féltő üdülőhelyen is csak a voksok 47,19 százaléka volt érvényes. Hasonló tendencia figyelhető meg Győr megyében. Mosonmagyaróváron alacsony, 42,08 százalékot tett ki az érvényes szavazatok aránya, s az Ausztriához közvetlen átjáróval rendelkező Jánossomorján is alig haladta meg a 48 százalékot, pedig itt konfliktusokat okozott az ország keleti feléből letelepedő, naponta Ausztriába ingázók egy része.
|
A menekülttábor miatt Körmenden borítékolható volt a magas részvétel és a kormánynak kedvező eredmény
Varga György / MTI |
Azok a települések, ahol menekülttábor működött vagy működik, akkor is elutasítóbbak voltak, ha az ott elszállásolt menekültekkel konfliktusok nem akadt. Vámosszabadin a lakók 55,56 százaléka szavazott érvényesen. Körmenden is borítékolható volt a kormány számára kedvező eredmény: az ottani menekülttáborral szemben már a benépesítésekor nagy volt az ellenállás. Fokozta a félelmet a „bejelentés" a tornacsarnoki betörésről és a kézis lányokat kukkoló migránsokról, ami egyébként nem volt igaz, a megyei rendőrkapitány a belügyminiszterének is ellentmondva sem volt hajlandó alátámasztani a rémhíreket. Ennek ellenére Körmenden jelen volt a tartózkodó félelem: a szavazók 51,15 százaléka voksolt érvényesen.
A rendszerváltás küszöbén Szentgotthárd az európai nyitottság egyik kezdeményező városa volt. Még a szennyvizüket is közösen tisztították a szomszédos osztrák faluval, mégpedig osztrák területen. Később aztán az osztrákok – sokszor felelőtlen ipartelepítési és működtetési gyakorlatuk miatt – a Rábát és a város levegőjét is szennyezni kezdték. Viták és tüntetések váltották fel az együttműködést, Szentgotthárd jobbikos polgármestert választott magának. Ezt az előzményekből fakadó ellenszenvet a város határában a menekülteknek felállított sátortábor félelemmel is sűrítette, így a szentgotthárdiak még a körmendieknél is többen voksoltak érvényesen a kvóta ellen.
