A szocialisták, ahogy már korábban bejelentették, már a szavazás után elhagyták az üléstermet.
"Régi tanítás: mi legyen az első teendője annak, aki megkezdi a kormányzást? Válasz: a szavak helyes használatának helyreállítása. Ha a szavak használatának helyreállítása nem helyes, akkor a gondolatok értelme zavaros. Ha zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni. Ezért a kormányzásra vállalkozó első dolga az legyen, hogy gondolatait szavakká, szavait pedig tettekké tegye. Ne tűrje, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik" - kezdte beszédét Orbán Viktor, aki a parlamenti szószéken beszélt a T. Házban.
 |
Orbán Viktor benti beszédét hallgatják és a kinti szónoklatot várják a Kossuth téren
Máthé Zoltán / MTI |
Aztán a miniszterelnök emlékeztetett: április 6-án a magyar nép döntött. Mégpedig ezer éves európai államhoz méltó módon, a világban elfogadott szabályok szerint, vagyis demokratikus úton. Orbán Viktor megköszönte mindenkinek, aki résztvett a választáson, bárkire szavazott is.
"Köszönöm, hogy részvételével erősítette a nemzeti függetlenséget és a szabadság eszméjét, ami miatt oly sokszor léptünk sorompóba" mondta. A miniszterelnök szerint azok, akik részt vesznek a választási hadjáratban, valójában hazánk függetlenségi és szabadságharcos hagyományait viszik tovább, hiszen a választás értelme békeidőben sem más, mint választ taláni arra a kérdésre, miként őrizhetjük meg nemzeti függetlenségünket és hogyan rendezhetjük be hazánk életét a szabadság rendje szerint.
Mindig a három harmadot!
A miniszterelnök szerint "kötelességünk a bizalommal jól sáfárkodni. Erről a bizalomról nem fogok elfeledkezni, még akkor is, ha tudom, hogy az országnak és a miniszterelnöknek a teljes hazát, a nemzet minden polgárát szolgálni kell, függetlenül attól, hogy április hatodikán kire szavazott. Ezt a meggyőződésemet provokációk sem fogják megakadályozni" - tette hozzá, mire nagy tapsot kapott.
Ezért - folytatta Orbán Viktor -, a "most megalakítandó kormányom, bár kétharmados többség alatt áll, de mindig a három harmadot képviseli, minden magyar szolgálatára törekszik." Ma ezek a szavak "a szokásosnál is nagyobb súllyal esnek latba" mondta a miniszterelnök, és felhívta a figyelmet arra: évtizedek óta most először az egész magyar nemzet, az anyaország, a kárpát-medencei magyarok és az azon kívül élő magyarok is részt vehettek a nemzet közös döntésében.
|
Orbán kézcsókkal köszöni a gratulációt és az uniós zászlót Szabó Tímeának
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Visszatekintve politikai pályafutására úgy fogalmazott: "Értem, miért mondta Churcill azt, hogy a politika veszélyesebb, mint a háború, mert a háborúban csak egyszer ölik meg az embert. Ha ide számolom az antikommunista mozgalomban eltöltött éveimet, lassan 30 éve járom a magyar politika legkevésbé sem sima útjait. Ez a 30 év jogosított fel arra, hogy a köztársasági elnök úrnak habozás nélkül igent mondjak, és letegyem az eskümet."
Győzni jó dolog
A miniszterelnök a győzelemről és a vereségről is beszélt. "Győzni jó dolog, de a vereség sem hiába való" - állította. Szerinte az, aki nem adja fel, azt még az ellenségei és a vereségei is útjára segítik. A kérdés az, hogy megértjük-e vereségeink, kudarcainak mélyebb értelmeit - folytatta a gondolatmenetét, és egy tudós esetével és a leégett laboratóriummal illusztrálta. Eszerint a tűzvésznek egy haszna volt: "a házammal együtt minden tévedésemet felemésztette".
Most már második egymást követő alkalommal nem a kudarccal, hanem a győzelemmel és sikerrel kell szembenéznem - mondta Orbán Viktor, aki miniszterelnöki munkája startvonalának annak "mély megértését" nevezte, hogy "az oly nehéz évek után, amikor Magyarországot teljesen megújítottuk és átszerveztük, mégis munkánk folytatásával bíztak meg a választók."
|
Az MSZP nem volt kíváncsi Orbán szavaira
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Később a megtett útra visszatekintve ismét ostorozta a "túlerőben lévő ellenfeleket", az államadósságot, pénzügyi diktátumokat, a bankokat, kartelleket. Majd azt emelte ki, hogy a nemzetközi bürokratákkal nehezített akadálypályán túljutottak nem csak a kormány, hanem az egész ország is.
Orbán Viktor hosszan beszélt arról, hogy szerinte amióta - 25 éve - már szabad vitázni, a magyar közélet másból sem áll, csak vitákból. "Hol erre, hol arra lépünk egyet, mindenki hajtja a magáét, végül maradunk, ahol vagyunk, helyben járunk. A vita, a megegyezés, a cselekvés helyes arányát a magyar politika nem találta meg. Ezért van az, hogy hiába a szabadság, a demokrácia, a piacgazdaság, hiába a fejlődés kétségtelen jelei, a közérzület mégis inkább az, hogy helyben járunk, hogy nem jutottunk előre."
Szerinte viszont az áprilisi választáson kinyilvánított közakarat szerint jobb az ország számára a megkezdett markáns és határozott irány mellett kitartani, semmint újranyitni a meddő viták korszakát. "Eleget vitáztunk a fő irányról, az alapvetésekről. Hogy a választók közkedvelt, lényegretörő, ám némileg pontatlan szavajárását idézzem, ideje dolgozni. Most folytatodjon a tettek és cselekvés korszaka" - mondta.
A miniszterelnök egyértelművé tette, mi nem vita tárgya a számára: nem az az alaptörvény, a szabadságot és a felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munka alapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem. "A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek is viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták. Felfogásom szerint ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást."
Mit szeretne a miniszterelnök? Beszéde szerint azt, hogy a gazdaság a munkára épüljön, a liberalizmus doktrínája helyett a kölcsönös felelősség érvényesüljön és hogy "küzdjünk a nemzeti függetlenségünk megtartásáért. Internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljük gyermekeünket. A mindent eltűrő rendetlenség helyett legyen végre rend, amely egyszerre méltányos és következetes."
Magas gát
 |
Orbán az eskütétel után
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az áprilisi választás eredményéből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy az egység melletti elkötelezettséget sem lehet megkérdőjelni. Nincs értelme számháborúba bonyolódni, a választási győzelem aránya szerinte meggyőző.
"Legfeljebb annyit fűzünk hozzá, hogy megfontoljuk az ellenzék vezetőinek álláspontját, akik szó szerint azt mondták: aki otthon marad, a kormányváltókra szavaz. Hallgatás beleegyezés, mondja a magyar. Még ha itt, ennek érvényességéről bennem marad is némi kétely. De új ciklus indul, tegyünk hát gesztust az ellenzék felé, és fogadjuk el az ő értékelésüket" - jegyezte meg Orbán Viktor.
Ezután a miniszterelnök "a közép" mellett tette le a voksát, amikor is úgy értékelte a választási eredményt, hogy az egységre törekvő erők, a középerők diadalmaskodtak. "Ezt a hatalmas tömeget én európai középnek tekintem, mely határozottan elutasítja a szélsőséges politikát" mondta. "A szélsőséges, mint politikai megbélyegzés, olcsó politikai furkósbotként és a kelleténél gyakrabban kerül elő a magyar közéletben. Ezért indokolt világossá tennem, hogy a következő négy év során mit tekintünk majd szélsőségnek, amellyel szemben határozottan és kitartóan, következetesen fogok fellépni" jelentette ki. Majd úgy definiálta a szélsőséges erőket: "minden olyan politika, amely veszélyes a magyarokra".
"Veszélyesnek tekintem, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatoké elé sorolja. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekintem az olyan gazdaságpolitikai javaslatokat, amelyek mellőzik a józan ész és értelem szabályait. Veszélyesnek azt a politikát is, akár jobb- akár baloldali, amely azért akar elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni, vagyis szélsőségesnek tekintem, ha valaki nem a munkát, hanem a munkanélküliséget akarja támogatni. És azt a politikát is, amely az 1000 éves Magyarországot valamiféle európai egyesült államok oltárán fel akarja áldozni" mondta.
"Ezt ellenzem és az ebből fakadó meghunyászkodó külpolitikai magatartást visszaszorítandónak tartom, de ugyanúgy veszélyes és szélsőségesnek fogom tekinteni az EU-ból való kilépés programját is" üzent nyilvánvalóan a Jobbiknak. De, mint mondta, nincs benne aggodalom sem a jobb, sem a baloldali szélsőségek miatt. "A vízállás olyan, hogy gyakran változik. És a magyarok a választásokon magas gátakat húztak" utalt a kétharmadra.
Folytatjuk!
Orbán Viktor a parlamenti beszédében - ami a kormányprogramot illeti -, azt kérte a tévénézőktől: "Folytassuk együtt!". Folytatja a konzultáció politikáját is. "A kormányzati felelősséget sohasem hárítottam át, és ezután sem helyezem más vállára. Mi hordozzuk el. Ez szükségessé teszi, hogy meghallgassuk az embereket, szükség van a hangjukra és véleményükre. Másfél éve az ország legfiatalabb választott miniszterelnöke lehettem, de nem vagyok már olyan fiatal, hogy mindenre tudjam a választ" fogalmazott.
A miniszterelnök az elmúlt négy éves kormányzásáról azt mondta, 2010-ben úgy döntöttek, hogy szakítanak a húsz évig uralkodó liberális társadalomfelfogással, elvekkel és módszerekkel. "Ez a felfogás minden szellemi eleganciája és vonzereje mellett álságos és képmutató" mondta. "Helyette, miként az alaptörvény, melyre mindannyian letettük az esküt, a szabadság és a felelősség összekapcsolását, valamint a kölcsönös felelősségvállalás eszméjét és politikáját követjük. És visszahelyeztük az ősi erkölcsi törvényt. Sőt a keresztény ihletettséget is hozzáillesztettük: amit szeretnél, hogy veled cselekedjenek, te is azt tedd másokkal."
Szerinte "a lélek mélyéről jövő késztetéseknek kellene szabályozni" az igazsághoz és a közösséghez fűződő viszonyunkat. Nevezhetjük ezt lelkiismeretnek is. Ezért itt a kormányzatnak és a miniszterelnöknek fokozott óvatossággal kell eljárnia, tudván, hogy vékony jégen jár, tudván, hogy a jó szándéka és jó akarata könnyen visszájára fordulhat és illetéktelen beavatkozásnak, erőszakosságnak tűnhet fel." A miniszterelnök szerint viszont nem fogadhatunk el olyan közállapotokat, amelyekben a törvényeket folyamatosan betartó emberek rosszul járnak, míg a lelkiismeretlen, a farizeus mindig jól jár és előnyt szerez. A "személyes mértéktartás tilalomfájára" hívta fel a parlamenti képviselők figyelmét.
Ezután Orbán arról értekezett, hogy a jólét és egy ország lelkiállapota összefüggnek egymással. "A békés gyarapodás esélyéhez erő kell, mert a békét csak az erő adhatja meg, békét csak az erő teremthet. A béke nem egyenlő a háború hiányával. Sokkal inkább az igazság gyümölcse" vezette le tézisét, amelynek központi eleme az igazságosság maradt, a stációi között szerepelt a versenyképeség és az emberi méltóság. Emellett óvott a gyűlölettől , mely szerinte "gyúanyag, amely felemészti a békességet".
Ennek fényében, mint mondta, olyan kormányra törekszik, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni.
Tagok vagyunk, nem túszok!
Beszédének vége felé Orbán Viktor kötelességének érezte, hogy "néhány szót szóljon" leendő kormánya EU-politikájáról.
"Magyarország a NATO szövetségi rendszer és az EU része, efelől nincsen és a kormányzásunk idején nem is lesz kétség. Mi azonban ezekben a szövetségekben tagok vagyunk, nem túszok" - szögezte le a miniszterelnök, és meg is magyarázta: a szövetségi kötelezettség nem vonatkozik a látásra. Senki sem várhatja el tőlünk, hogy vaknak tettessük magunkat, hogy ne lássuk, mi zajlik körülöttünk és velünk a világban. És a szövetségi kötelezettség nem vonatkozik a szólásra sem. "Hogy ne tegyük szóvá, amit magunk körül látunk. Senki nem várhatja el, hogy tökfilkónak tekintsük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata sem, mit kellene tennünk. A mi Európa-politikánkat a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd."
A 2008-ban kitört pénzügyi válság óta Közép-Európa nem érheti be a nyugati politika másolásával - mondta el Orbán Viktor ezúttal is szokásos tézisét Európa hanyatlásáról. Szerinte "napról napra veszít világgazdasági és világpolitikai súlyából. Európa a mi hazánk" - hangoztatta a miniszterelnök, aki személyes kötelességünknek nevezte, hogy változtassunk ezen a helyzeten. A javaslatainkhoz az elmúlt évek kemény munkája, és a gazdasági sikerek adják a fedezetet, tette hozzá.
"Olyan Európát akarunk, amely tiszteli a kereszténységet és megadja a nemzeteknek az őket megillető tiszteletet" állt ki a miniszterelnök ismét a kereszténység és a nemzetállamok Európája víziója mellett. "Olyan Európát, amelyik belátja, hogy aki nem képes magát biológiailag fenntartani, eltűnésre ítéltetett. Nem akarunk bavándorlást támogató politikát, és nem akarunk kezelhetetlen feszültséget okozó bevándorló tömegeket. De akartuk a gyermekvállalás támogatását. Visszautasítjuk a házasság és a család relativizálását, kitágítását és kiüresítését" hirdette Orbán Viktor, aki teljes foglalkoztatást követelt, radikális, gyors energia-árcsökkentést sürgetett egész Európában, összekapcsolt európai energiahálózatokat és biztonságos energiaellátást.
Megerősítette, hogy a gazdasági kapcsolatainkat állítja a külpolitika középpontjába, és kormánya folytatja a keleti nyitást, "megerősítjük gazdasági súlyunkat a Kárpát-medencében." Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a regionális gazdasági kapcsolatok "eltökélt erősítése nem áll ellentétben a markáns nemzetpolitikai irányvonallal", és hangúlyosan szólt "a magyar ügyről", ami a második világháború óta megoldatlan. "A magyar ügyet európai ügynek tekintjük. A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában" tette hozzá, mire szintén nagy tapsot kapott.
Az Ukrajnában élő magyarság helyzetéről azt mondta: meg kell kapniuk a kettős állampolgárságot, a közösségi jogok teljességét és az önigazgatás lehetőségét. "Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben, akik élvezik együttérzésünket és támogatásunkat a demokratikus Ukrajna megteremtéséért végzett munkájukban."
Istené a dicsőség
Azzal fejezte be: a miniszterelnöktől elvárják, hogy megmondja, merre tart Magyarország és bár a miniszterelnök nem mindenható, nem is jövendőmondó, de illik értelmesen válaszolnia: középre tartunk. "Magyarország középre tart, Európa közepén egy új Közép-Európát építünk, amely felzárkózhat Nyugat-Európához. Még nem érjük el a felsők szintjét, de felfelé haladunk. A középosztály, vagyis a magyarok megerősödése felé tartunk."
"A mindennapi megélhetés egyre kevésbé épül segélyekre. Munkahely, tudás, tulajdon, vállakozás. Mindez jövedelmet és pénzt hoz, de ad még valamit, ami a pénznél is fontosabb, és ez a biztonság. Efelé tart a kormány a következő négy évben" ismertette programját a miniszterelnök, aki szerint 2018-ra "messzire és magasra juthatunk. Itt az esély, hogy hátrahagyjuk, ami lehúzott minket, a nagy közös adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát" közölte.
Arra, hogy szerinte milyen a jó miniszterelnök, Eötvös Józsefnek egy példázatával válaszolt, mely a gőzmozdonyról, pontosabban a szakértőről szól, aki tökéletesen ismeri a mozdony szerkezetét, minden kerekét, csavarát és tengelyét. Csak éppen azt nem tudja, mitől működik az egész, mert nincs fogalma a gőz mibenlétéről.
"Vagyis arról az erőtől, ami az egészet mozgásba hozza és mozgásban tartja. Ismeri a dolgok hogyanját, de nem a miértjét. Ez a helyzet az államgéppel is. Hiába ismerjük a szerkezetet, ha nem értjük a nemzetnek az egész államot átjáró lelkét, a karakterét, a nemzet szellemét, akaratát. Ha ezeket nem értjük, elrozsdásodik az alkotmány, nyikorognak a törvénykönyvek, recsegnek az intézmények, működésképtelen a szervezet a kormány élén a miniszterelnökkel."
Ha a politika világához tartozók érzik a nemzet szellemét, lelkét és akaratát, akkor jól fogják szolgálni azokat, akik megválasztották őket. "Én szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó minelnöke lenni ennek a különös, sokat szenvedett népnek, bátor, leleményes és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértékne felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül" mondta.
A miniszterelnöki krédóját a nemzet közös szolgálatában, a közös célban határozta meg. "Azt kérem a Jóistentől, ha már idáig elhozott, sasszárnyon hordozott, most megfeleljek a rám nehezedő elvárásnak és felelősségnek . "Soi deo gloria", egyedül Istené a dicsőség - zárta miniszterelnöki felszólalását az Országház falai között Orbán Viktor.
57 ellenszavazat
A kormányprogram elmaradása miatt a Demokratikus Koalíció már a hét közben bejelentette: nem vesz részt az ülésen, hiszen program híján nem tudni, Orbán mit tervez a következő négyéves kormányzása alatt, biankó csekket kér.
Kónya Péter, az Együtt-PM társelnöke az ülés előtt azt mondta, képviselőik bemennek a kormányfőről szóló szavazásra, és nemmel fognak voksolni, mert nem szeretnék, hogy Orbán „folytassa”. A liberális Fodor Gábor is tudatta, hogy nemmel szavaz a miniszterelnökre, mondván, nem adhat felhatalmazást egyszavas programhoz.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a szocialista frakció jelenlétében közölte újságírókkal: nemmel voksolnak, majd a kormányfő beszéde előtt kivonulnak az ülésteremből, mert nem segédkeznek abban, hogy a parlament egy pártrendezvény díszlete legyen. Kifogásolta, hogy Orbán felszólalására még csak nem is reagálhat az ellenzék. A szocialista pártelnök Orbán 1990-es szavait idézte, miszerint egy kormány megválasztásához szükség van programjának ismeretére.
Csak felvezetés
Az ülés tulajdonképpen csak felvezeti a Kossuth téren négy órakor kezdődő Fidesz-nagygyűlést, a "demokrácia ünnepét", ahogy nevezik. A Kossuth téren már 2 órától gyülekeznek az emberek, akik a 3-kor kezdődő parlamenti eseményeket kivetítőn nézhették. A metrókijáratnál Fidesz feliratú, narancssárga táblákat osztogatnak, és a zászló- és perecárusok is megjelentek.
