Élet a halál után

Gárdos szerint talán a magyar társadalom is szembe tud nézni majd egyszer a múlttal. Arra a kérdésünkre, hogy üzen-e a filmmel a holokauszttagadóknak, azt válaszolta, reméli, áldoznak majd másfél órát a filmre, és megérinti őket. Megértik, hogy élni jó és szeretni jó. És hogy van szabadulás a legreménytelenebb helyzetből is. Gárdos Péter apja 1998-ban elhunyt, anyja akkor adta oda a levelezést a fiának azzal, „hátha érdekli”. Kellett egy kis idő, hogy fel tudja dolgozni: 2010-re lett kész a Hajnali láz című könyv – és később forgatókönyv –, amely Gárdos szavaival „egy földi poklon túl kibontakozó diadalmas szerelem története”.

Gárdos Péter azt meséli, a legnagyobb feladata az volt, hogy távolságot tartson az alapanyagtól a személyes érintettség ellenére. A film szereplőinek kiválasztásakor például nem lehetett célja, hogy hasonmásokat keressen még a gesztusok szintjén sem. Csupán egy szempontot vett figyelembe: olyan színészeket keresett, akik a saját életükben már átéltek olyan drámai helyzetet, amelyben valamilyen szintű azonosulásra volt szükségük. Gárdos szavai szerint tiszta és derűs emberek nem jöhettek szóba, bármennyire tehetségesek is.

A fiatal Lilit Piti Emőke, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, Miklóst pedig Schruff Milán alakítja majd, akit a Kalandorok című filmből ismerhet már a magyar közönség. A további szerepeket Földes Eszter, Gyabronka József, Kovács Lehel, Máté Gábor, Petrik Andrea, Páll Zsolt, Scherer Péter, Seres Zoltán, Sztárek Andrea, Tóth Anita, Váta Lóránt, valamint három svéd színész, Anna Ascarate, Maya Rung és Roger Strom játssza majd. Az idős édesanyaként Izrael egyik vezető színészét, Gila Almagort (Spielberg: München) láthatjuk majd.

A rendező nyolcvannyolc éves édesanyja egyébként nagyon izgatott a film kapcsán, de a direktor vele is megértette, hogy önálló történetről van szó, igaz, az ő sorsuk most kap egy emlékművet. A Hajnali láz mindazonáltal az identitáskeresésről is szól. Van egy jelenete a történetnek, mely kihat a film egész második felére, amikor Lili azt mondja Miklósnak: – Intézd el, hogy ne kelljen tovább zsidónak lenni. Meg kell szabadulniuk a stigmától, mely a sorsukat determinálta. Ennek kapcsán Gárdos apja történetét idézi fel: amikor keresztülhajtották őket a belvároson, a Rákóczi úton az arra járók köpködték őket, a polgári Magyarország ablakain lehúzták a rolót vagy becsukták a zsalugátert.

A „néma ablakok” azt jelentették neki, hogy az ország lemondott róluk. Ennek ellenére amikor 1945 végén jelentkezni lehetett, ki tér vissza Magyarországra, az elsők között voltak. – Ez a két dolog együtt igaz – emeli ki a rendező. A magyar–svéd–izraeli koprodukcióban, 560 millió forintos büdzsével készülő Hajnali láz forgatása 2014 februárjában kezdődött négy magyarországi téli nappal, melyet három nap jeruzsálemi és négy svédországi követett az északi sarkkörön túl. Az összesen 45 napig tartó hazai munka május 27-től július végéig zajlik majd elsősorban Budapesten.