Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa – aki a parlament megalakulása után várhatóan a T. Ház törvényalkotásért felelős „szuperbizottságának” lesz az elnöke – már nyilatkozott is arról, hogy szerinte nem változik a közvetlen főpolgármester-választás.
Arról viszont hetek óta hallani, hogy a 34 fős közgyűlés összetételén és létszámán esetleg változtatnának azért, hogy ne álljon elő az a „képtelen helyzet”, amelyben a balliberális erők, a parlamenti ellenzék pártjai többséget szereznek.
Jobboldali matek
 |
Horváth Csaba és Tarlós István
Móricz-Sabján Simon |
Fideszes források szerint nem zárható ki egy olyan forgatókönyv, hogy 2014 őszére úgy módosítsák a budapesti közigazgatási rendszert, hogy a Fővárosi Közgyűlést ne képviselők alkossák, mint most, hanem a kerületi polgármesterek, így a testület 24 fős lenne – a 23 kerület polgármestere, továbbá a főpolgármester.
E koncepció megvalósulása esetén a jelenlegi budapesti Fidesz–KDNP által delegált polgármesterek „hivatalból” kampányolhatnának az őszi önkormányzati választások előtt, előnyösebb pozícióból indulva, mint riválisaik.
A parlamenti választások előtt szűk körben 9-9 egyéni mandátumos megoszlással kalkuláltak forrásaink szerint a Fidesz–KDNP, illetve a balliberális erők viszonylatában, ez az arány végül 10-8 lett a kormánypártok javára. Az önkormányzati választásokra, a polgármesteri székek arányára vonatkozó belső méréseket lapunk nem ismer, de az fideszesek szerint nem kétséges, hogy több kerületvezetői széket szerez meg a Fidesz–KDNP-összefogás, mint a baloldal.
Volt viszont olyan széles körű önkormányzati tapasztalatokkal rendelkező fővárosi vezető, aki kifejezetten kockázatosnak ítélte a 24 fős közgyűlés tervét.
Egyrészt, mert a főváros így a kerületek és a polgármesterek érdekharcának a terepévé válhat, ahol is a főpolgármester örökös egyensúlyozásra, belső alkukra kényszerülne. Másrészt módosítani kellene a forrásmegosztásról szóló törvényt is – mondta forrásunk, akinek a megfogalmazása szerint „ahol nagy pénzek mozognak, ott a belső csatározások is elindulnak”, ez pedig nem venné ki magát jól a kampányban.
Ha a szabályozáson változtatni szeretne a Fidesz, azt még a parlament nyári rendkívüli ülésszaka alatt meg kellene tennie, legkésőbb júliusra, hiszen az önkormányzati választásokról szóló törvény kétharmados.
Azt is mérlegelni kell, illik-e pár hónappal korábban választási törvényt módosítani, hiszen a parlamenti választási szabályok megváltoztatása miatt is komoly nemzetközi bírálatokat kapott Orbán Viktor. Viszont: a balliberális oldalnak Budapest lehetne az Orbán-kormány elleni fellegvára – jegyezte meg forrásunk.
A legfontosabb ellenérv viszont az lehet, hogy a Jobbiknak és az LMP-nek szinte biztosan nem lenne képviselete Budapesten, az ugyanis teljesen valószínűtlen, hogy bármely kerületben jobbikos vagy LMP-s polgármester nyerje el a széket. Ezzel több százezer választónak nem lenne képviselete a közgyűlésben.
„Az sem elhanyagolható szempont, hogy e két megsértődött erő állít-e önálló főpolgármester-jelöltet. Tarlós István esélyeit az erősítené ősszel, ha az LMP-nek lenne saját jelöltje, de a Jobbik lemondana erről” – magyarázta forrásunk, aki szerint van realitása annak, hogy „a Jobbik belátja”, nem kell Tarlós Istvánnal szemben jobbikos aspiráns.
Kövér László korábban úgynevezett citykoncepciót jegyzett. E szerint a belső kerületeket összevonnák, és a külső kerületeket öt-hat kerületté alakítanák. Ez azt jelentené, hogy az egykori SZDSZ-es citykoncepció valósulna meg: a főpolgármester e city vezetője lenne.
Ez azonban nincs napirenden – mondták forrásaink, egyetértve abban, hogy az EP-választás után tisztább lesz a fővárosi kép, akkor lehet a szavazatmegoszlás alapján finomabbra hangolt helyzetértékelést adni.
Tény, hogy Budapesten mindössze 16 ezer szavazattal (kevesebb mint 2 százalékpontos előnnyel) győzött a Fidesz–KDNP a baloldali összefogás előtt a parlamenti választáson. Az egyéni jelöltek eredményét összeadva még kisebb, 12 ezer szavazat volt a különbség. Ebből következően ősszel is szoros versenyre lehet számítani, olyan szorosra, hogy akár a választási rendszer átalakítása is eldönthetné, ki kerül többségbe a Fővárosi Közgyűlésben.
Ha a kerületeket nézzük, nagyobbnak tűnik a kormányoldal fölénye: a Fidesz–KDNP tizenhatot, a baloldali pártok hetet nyertek meg az áprilisi listás szavazáson. Ám a tizenhat „fideszes” kerület közül hatban ötszázalékosnál kisebb volt a differencia a kormányoldal javára, vagyis nem állítható, hogy a kerületek többsége stabilan jobboldali lenne.
Baloldali matek
A Fidesz malmára hajthatja a vizet, hogy ismertségük miatt könnyebb a hivatalban lévő polgármesterek dolga. A szocialistáknak jelenleg csak három polgármesterük van: Tóth József Angyalföldön, Gajda Péter Kispesten és Szabados Ákos Pesterzsébeten. Négy éve Gajda és Szabados is úgy nyert, hogy a kerületben a Fidesz–KDNP szerzett többséget.
|
Belépő csak polgármestereknek? Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője és Tüttő Kata szocialista képviselő a Fővárosi Közgyűlésében
Beliczay László / MTI |
Ők alighanem idén is biztos befutók lennének, már csak azért is, mert a baloldal javított fővárosi eredményén 2010-hez képest. Akkor az MSZP 25 százalékot szerzett, most majdnem 37 százalék szavazott az összefogásra.
A parlamenti választási eredmények alapján a baloldal Újpesten, Erzsébetvárosban, Zuglóban, Kőbányán és Csepelen is okkal bízhat a győzelemben. Ezeket a kerületeket április 6-án megnyerte a „kormányváltó” szövetség, így ha a pártoknak sikerül újból megállapodniuk, jó eséllyel pályáznak a győzelemre.
További öt kerületben, Óbudán, Terézvárosban, Ferencvárosban, Rákospalotán és Pestszentlőrincen olyan kicsi volt a jobboldal előnye, hogy őszre „átfordulhatnak” – számolnak a szocialista pártban.
Ahol ezért sem kalkulálnak a Fővárosi Közgyűlés átalakításával úgy, hogy oda csak a kerületi polgármesterek kerülnének be. Reális forgatókönyvként kezelik viszont, hogy bár Tarlós István megnyeri a főpolgármester-választást, baloldali többséggel kell együtt dolgoznia.
Egy fővárosi MSZP-s politikus ugyan kizártnak nevezte, hogy a Fidesz a kerületi polgármesterekből álló közgyűlést hozzon létre, megjegyezte: ez éppenséggel jól jönne a szocialistáknak. Egy táborba kényszerítené ugyanis a demokrata ellenzéket, ellenkező esetben az LMP-nek – hiába áll a parlamenti választás alapján 9 százalékon Budapesten – nem lenne delegáltja a Fővárosi Közgyűlésben.
A szocialisták pedig az ökopárt bevonása érdekében hajlandóak lennének nagyvonalú ajánlatot tenni, több kerületben a zöldek jelöltjét támogatni. Az átalakítással szembeni erős ellenérv, hogy a huszonhárom „kiskirályból” álló közgyűlés kizárólag lobbiharcok csatatere lenne, és valószínűleg működésképtelen – mondta lapunknak egy szocialista képviselő.
Megfontolandó a kerületek lélekszáma közötti különbség is: az I. kerületben kevesebb mint 25 ezren laknak, a XVII.-ben majdnem 90 ezren, így a választójog arányosságát súlyosan sértené, ha egyaránt egy fővárosi képviselőjük lenne. A budapesti MSZP egyik vezetője szerint ezt az aránytalanságot még a kétharmados Fidesz-többség sem tudja jogilag elfogadhatóvá tenni.
A szocialisták főpolgármester-jelöltje továbbra is Horváth Csaba. Az Együtt–PM már jelezte, hogy nem támogatja az MSZP alelnökét, a DK egyelőre nem foglalt nyíltan állást. Mindazonáltal többen a szocialista pártvezetés figyelmébe ajánlották Tóth Józsefet és Gajda Pétert, akik – sikeres kerületi polgármesterként – Tarlós István kihívói lehetnének.
