A pár kilométerrel odébb lévő, 771 lelkes Csernelyben valamivel nagyobb volt a szavazási hajlandóság, itt a 601 választásra jogosult lakóból délelőtt több, mint százan szavaztak. Sokan úgy számoltak, hogy a mise után a templomba járók egyszerre lepik majd el a polgármesteri hivatalban kijelölt helyiséget, ám a hívek zöme mégsem erre vette az irányt. Pedig plébánosuk, Bartha Csaba még a fekete reverendát se vette le a mise végeztével, abban érkezett az urnához. Távozóban megkérdeztük, vajon a pápai útmutatás, a menekültekkel való szolidaritás szellemében voksolt-e, ám ő azt felelte: a pápa még a válság elején szólította fel az egyházat a menekültekkel való együttérzésre, azóta azonban kiderült, hogy nem csupán a háború elől menekülnek egyesek, hanem gazdasági érdekből, s velük szemben így nem érvényes az empátia.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Papjuknál kevésbé szenvtelenek azok a csernelyi cigányok, akikkel a Nagysor utcában találkoztunk. Többen közülük közmunkások, ők azt állították, voltak, vagy mennek majd szavazni, és a nemet ikszelik be. Egy testvérpár, Váradi Zoltán és Váradi Engelbert előttünk vitatkozott össze arról, mi a helyes teendő a menekültekkel. Előbbi az innen közel ötven kilométerre lévő Egerbe jár, s egész évben abból él, hogy borászatoknál vállal idénymunkát. Bátyja viszont közmunkás, füvet nyír, kazánt fűt a faluban.
– Ide ne jöjjenek, vagyunk elegen. Láttam a tévében, mire képesek. Majd még felrobbantják azt a buszt, amin a lányom megy reggelente iskolába – mondja Engelbert.
 |
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Ezt nem így kell felfogni. Gondold azt, hogy neked kellene innét elmenned a hat gyerekeddel, mert valaki el akar üldözni. Mennél egy másik országba, ahol béke van, de ott azt mondják neked, hogy oda ne gyere. Ne gyere, mert cigány vagy, ne gyere, mert biztos lopni fogsz, vagy robbantani akarsz. Te tudod magadról, hogy nem akarsz lopni meg robbantani, de ők akkor se engednek be. Na, így kell ezt nézni – mondja Zoltán.
Radics Csaba és a felesége is közmunkásként dolgoznak, s azt mondják, mindketten nemmel szavaztak. Saját akaratukból tettek így – mondták – ebben a faluban nem érte őket semmilyen nyomás a népszavazással kapcsolatban. Öt gyereket nevelnek, s szerintük az ő jövőjüket veszélyeztetnék a menekültek. Csernelyben ráadásul sok az üres ház, kihaltak az ott élők, vagy külföldön próbálnak szerencsét, így – vélik – fennáll a veszélye, hogy a kormány idetelepít migránsokat. Mikor megkérdem, ezt honnan veszik, ők is a tévét jelölik meg hírforrásként.
Ám amikor beszélgetés közben hirtelen elfelejtik a kormánypropagandát, érző emberekké válnak maguk is. Radics Csaba azt mondja, végül is a cigányok maguk is menekültnek számítanak, hisz népét annak idején Indiából űzték el. A családja ráadásul duplán menekült, hisz édesapja sem Csernelyben született, hanem Szlovákiából jött ide annak idején, egy jobb élet reményében.
